Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_abirman.jpg 

Az utóbbi években jelentősen csökkentek a rezsiköltségek, ennek ellenére az átlagos magyar lakás állapota alapján még további nagymértékű spórolásra lenne lehetőség.

Sokat nyerhetünk, ha a szabályváltozások miatt egyébként is le kellene cserélni a gázkazánt. A modern kondenzációs kazánok magasabb hatásfoka évente átlagosan 50-70 ezer forint megtakarítást hozhat, cserébe viszont 600 ezer–1 millió forintos beruházásra van szükség.

Igen ám, de ha lakástakarékot is igénybe veszünk, vagy esetleg pályázunk, akkor a 10-15 éves megtérülési idő a harmadára is csökkenhet.

Függetlenül az utóbbi bő 5 évet felölelő fokozatos rezsicsökkentéstől, a többségnek nem lenne ellenére, ha még kevesebbet kellene havonta fizetni a gázért, az áramért vagy a vízért.

Számtalan formában tehetjük meg, hogy korszerűsítjük az otthonunkat, és energiahatékonyabb rendszert építünk fel. Ide sorolható a korábbi cikkünkben bemutatott napelemrendszer is, ami akár 10 éven belüli megtérüléssel elérhető.

De ugyanígy ebbe a sorba illik a gázkazán cseréje is, ami a fűtési költségeinket csökkentheti.

Azért is gondoltuk, hogy foglalkozunk a témával, mert a nyár folyamán európai uniós forrásból vissza nem térítendő támogatásra lehet majd pályázni, a lakástakarékpénztári megtakarítást természetesen itt is fel lehet használni (sőt az áthidaló kölcsönt is), ráadásként pedig kedvezményes lakáshitel is elérhető a lakás/ház korszerűsítésére.

Pontosan mit várhatunk a kondenzációs kazánoktól?

Az európai uniós kazáncsere-rendelet értelmében 

Magyarországon 2016 közepétől már csak kondenzációs kazánt lehet beszereltetni

(csak 86 százaléknál magasabb hatásfokú berendezések telepíthetők). Bizonyos fajtájú és teljesítményű kazánokkal felszerelt társasházi lakások az utolsó pillanatban 2018-ig haladékot kaptak.

Ennek ellenére sokan azzal találhatták szembe magukat, hogy akár a még jól működő – de idősebb – kazánjukat is le kellett cserélni a kondenzációs kazánra, mert ez a leglogikusabb döntés, hacsak nem volt éppen egy vadonatúj készülékük.

Az új gép nagy előnye a magasabb hatásfokban rejlik,

többek között úgy, hogy képes a korábban pazarló módon a kéményben elszálló meleg füstgáz egy részét már a gázkazán belsejében felhasználni.

Már ez is komoly pénzügyi kihívások elé állította az embereket, de a probléma csak súlyosbodott, hiszen mint kiderült, a kémények többsége nem volt megfelelően bélelve az új technológiához.

A kéménybélelés megtervezése, kivitelezése és anyagköltsége is jelentős teherrel járt.

Továbbá a társasházak esetén nem volt megengedett a hagyományos és a kondenzációs kazán egyidejű működése, vagyis mindenkinek egyszerre kellett volna a cserét megejtenie. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ezek a kazánok teljesen zárt rendszerűek, vagyis meg kellett oldani, hogy ne a lakásból használják fel a levegőt a gázkazánok.

A korábbiak fényében a teljes kivitelezés egy lakásra lebontva bőven meghaladhatta magának a gázkazánnak a beszerzési árát.

Ha 300 ezer forintos kondenzációs kazánról beszélünk, akkor a teljes beruházás költsége könnyedén 600 ezer forint fölé emelkedhetett egy átlagos lakás esetében.

De nem állunk messze a valóságtól, ha 1 millió forintos kiadást feltételezünk.

Ezért cserébe a kazán gázfogyasztása minden egyéb változatlansága esetén 20-30 százalékkal eshet vissza, ami egy átlagos lakás esetében 50-70 ezer forint megtakarítást jelenthet éves szinten a gázszámlából. Attól függően, hogy mekkora munkát jelent a kazán cseréje, úgy változik a megtérülési idő is. Egy drágább átalakítás és alacsonyabb hatékonyságjavulás esetén akár két évtized is lehet a megtérülés, míg olcsóbb esetben és nagyobb fogyasztás-visszaesés esetén 8 év alá esik a megtérülés.

Fontos hangsúlyozni, hogy maga a kazán a fogyasztáseséssel 4-5 éven belül visszahozza az árát. A lakástakarék nyújtotta állami támogatást és/vagy európai uniós pályázatot kihasználva viszont drasztikusan csökkeni tud a megtérülési idő. Ennek tudatában nem irracionális feltételezés 5 éven belüli megtérüléssel számolni.

A következő lakástakarék-kalkulátorral a legkedvezőbbet is megtalálhatja!

Érdemes már előre készülni a cserére!

Amennyiben megoldható, akkor érdemes kivárni a cserével, mert

lakástakarékkal, az állami támogatást is kihasználva, 4 év alatt előteremthetjük a szükséges összeget csak megtakarításból.

Havi 10 ezer forint megtakarítással 4 év után 590 ezer forintunk lehet, amiből 135 ezer forint állami támogatás (a befizetés 30 százaléka, maximum 72 ezer forint évente). Ugyanezt a számítást a drágább korszerűsítésre elvégezve azt találjuk, hogy havi 17 ezer forintból 4 év alatt meglesz a közel 1 milliós költségvetés.

Esetleg még azt is megtehetjük, hogy gyorsan indítunk egy lakástakarékot, és szinte rögtön áthidaló kölcsönt veszünk fel. Ez azért lehet jó választás, mert nem kell megvárnunk a legalább 4 éves megtakarítási időszak végét. Külön előny, hogy a lakástakarékok fix kölcsönt adnak, ami a kereskedelmi bankok lakáshiteleivel összehasonlítva is előnyösebb tud lenni.  

Ismerve a lakosság megtakarítási képességét és azt, hogy sokan nem is rendelkeznek vésztartalékkal, vélhetően sokak számára a hitelfelvétel lehet az egyetlen kiút. Sok esetben sajnos rá leszünk kényszerülve a cserére, mert a társasházakban a többség éppen a cserére és a korszerűsítésre szavaz. A bankok kínálatában elérhetőek korszerűsítésre egyedi hitelek is, de társasházak közösen is felvehetnek kedvezményesen hitelt, amiért cserébe időlegesen a közös költség fog megnőni.

A kormány döntése értelmében az Otthon Melege program is folytatódik,

júniustól pedig kifejezetten gázkazánok cseréjére lehet pályázni.

Az uniós forrás vissza nem térítendő, a beruházás maximum 40 százalékát, de legfeljebb 700 ezer forintot nyerhetnek a sikeres pályázatbeadók. A rendszer apró szépséghibája, hogy utófinanszírozású, vagyis nekünk a több százezer forintos támogatási összeget meg kell hiteleznünk, majd a számlák bemutatása után azt jóváírják számunkra.

A technológia korszerűsítése mellett viselkedésünk és szokásaink tudatos megváltoztatásával is jelentős rezsicsökkentés érhető el, hisz a feleslegesen elpazarolt energia lényegében nem más, mint "hulladék". Hogy hogyan lehet elkerülni az ilyen hulladék keletkezését, illetve arról is, hogyan lehet kevesebből jobban élni, ide kattintva lehet bővebben olvasni...

 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás, A kép csak illusztráció, forrás: pixabay