Skip to main content

 

Egy szóval: az élettér, több szóval: a gazdáknak megadják a lehetőséget, hogy a megújuló energiatermelésre szövetségesként tekintsenek, ne ellenségként.

A szolárfarmok lényege, hogy egy területre nagy számban helyezik ki a napelemeket. A mezőgazdaságban dolgozók viszont azért tiltakoznak ez ellen, mert a napelemtáblák alatt parlagon kell hagyni a földet, sőt, a gyomosodás megelőzése végett szükséges vegyszerekkel permetezni.

hirdetés

Szerencsére a világ több országában is feltalálták már a spanyolviaszt: a napelemtáblákat magas lábakra, illetve a szokásosnál nagyobb közökkel telepítik, így alattuk és közöttük a legkülönfélébb zöldségek, takarmánynövények termeszthetők, és akár gépekkel is betakaríthatók.

A Kalifornia Egyetemen (UC Davis, ld. fent) 2010 óta tesztelik, milyen növények termesztéséhez ideális környezet a napelem alatti terület. Jelenleg paradicsommal és paprikával folynak a kísérletek.

Japánban 2013 óta engedélyezi az agrárminisztérium, hogy a gazdák "gólyalábas" napelemeket telepítsenek. Az acélcsövekből álló rendszer könnyű, de stabil, nincs szükség arra, hogy betonalapzatot készítsenek neki, tehát nem teszik tönkre a talajt. A szerkezetek kibírták az elmúlt évek földrengéseit és viharait. A számítások szerint a terület maximum 32 százalékát fedhetik be, hogy még mindig elég fény jusson a növényeknek.

A Japánban Solar Sharing néven futó módszer egy sor haszonnövény termesztésére ad lehetőséget: a napelemek alatt megél a földimogyoró, padlizsán, uborka, paradicsom, káposzta, sőt, egyes citrusfélék. A 3-5 méter magas szerkezet alatt jár a levegő, nem fülled be a terület. 

Az egyik farm kísérleti, 750 négyzetméteres területén egymástól 5 méteres sorokban összesen 348 napelempanelt szereltek fel. A 35 ezer kWh energiát termelő rendszer kiépítése 12,6 millió jenbe került, a húsz évre rögzített felvásárlási árral a gazda évi 1,6 millió jent kap az áramszolgáltatótól a rendszerbe betáplált áramért. Ugyanezen a területen növénytermesztéssel csak évi 100 ezer jen bevételt ér el.

A kínai Ningxia régióban most épül a világ legnagyobb szolárfarmja, amelynek 4607 hektáron elhelyezett 6 millió napelempanelje 2 GW energiát szolgáltat majd. A félsivatagos területen éppen a napelemtáblák árnyéka csökkenti a talajnedvesség túl gyors párolgását, ezzel lehetővé teszi a megosztott gazdálkodást. A szolár- és agrárfarm gondozása 2000 ember számára teremt munkahelyet, ami a terület lakosságának 12 százaléka. Korábbi kísérletek alapján a megemelt napelemek között haszonállatok (itt jakok) legeltetése is biztonságos.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás

TOP 5