Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_img-demo_aizzo.jpg 

Már az 1900-as évek elején megalakult az első világméretű kartell. Nem, nem a bankszektorban, és nem is gyíkemberek hozták létre. Hanem a világ legnagyobb világítástechnikai cégei. Túl jól működtek az izzók, vagyis túl nagy volt az élettartamuk, márpedig ilyen tartós termékre senkinek nincs jó üzleti modellje. Most a ledes izzók piacán figyelhető meg hasonló.

A Livermore hatos számú tűzoltólaktanyájának garázsában van egy izzó, amely már 1901 óta folyamatosan világít szinte megszakítások nélkül. Minden túlélt ezt a lámpa, az 1906-os nagy kaliforniai földrengést, a parancsnokság 1976-os átköltözését is. Az izzó 2015-ben lépte át az egymillió órás üzemidőt, de nem ekkor, évekkel korábban bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Nem is valószínű, hogy megelőzik, már nem gyártanak ilyen tartós izzókat.

Az izzót 1900-ban gyárthatta a Shelby Electric Ohio államban, egy francia-amerikai feltaláló, Adolphe Chaillet terveit használták fel. Nem meglepő, hogy az évek alatt sokszor vizsgálták meg az izzót, kíváncsiak voltak, miért ég ilyen kitartóan. A cég akkoriban készült más izzóit is megvizsgálták, ezt a dizájnt és más formákat is, mert a cég sokat kísérletezett akkoriban. Amit biztosan tudni az izzóról, hogy izzószála az emberi haj vastagságához hasonló, és wolfram helyett szilíciumkarbonátból készült. Eredetileg 60 wattos volt, de most már csak 4 wattosként ég.

Az izzót gyakran hozzák fel bizonyítékként az úgynevezett tervezett elavulás mellett. Ha egy hagyományos izzót felkapcsolunk január 1-én, február közepére valószínűleg kiég. A hagyományos izzókat ugyanis nagyjából ezerórás üzemidőre tervezték, feleannyi időre, mint a huszadik század elején.

Jóval hosszabb üzemidőt ígér a led, a világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. A ledlámpák akár ötvenezer órás üzemidőre is képesek, ami azt jelenti, hogy több mint öt évig tudnak folyamatosan égni. Átlagos használat mellett, a led élettartama 40-45 év is lehet. Más kérdés, hogy kereskedelmi forgalomban a 25 ezer órás ledek vannak többségben. 

A magánhasználatban lévő izzóknak ma a hét százaléka ledes, iparági elemzők szerint ez az arány 2022-re ötven százalék lesz. Csak az Egyesült Államokban az év első negyedében a ledes lámpák eladása 375 százalékkal növekedett. Ez elsőre jól hangzik, legalábbis a fogyasztót nézve biztosan.

A gond ott kezdődik, hogy ilyen tartós termékre senkinek nincs jó üzleti modellje.

Paradox módon pont ezt a problémát próbálták megoldani a rövid élettartamú izzók bevezetésével a múlt század elején. Az ezerórás izzó léte ugyanis 1924-ig vezethető vissza – írja a New Yorker. A világ legnagyobb világítástechnikai cégei, köztük az olyan ma is ismert cégek, mint a Philips, Osram és General Electric (ez vásárolta fel 1912-ben a Shelby Electicet) Svájcban tartottak egy tanácsozást. Itt alakították meg a Phoebus-csoportot, amely valószínűleg az első világméretű kartell lehetett.

Az izzók élettartama az évszázad első éveiben egyre csak növekedett az újabb és újabb technikai megoldásoknak köszönhetően, és elértek arra a pontra, hogy megtorpanjanak az eladások. A cél tehát az volt, hogy olyan szinten tartsák az izzók élettartamát, hogy folyamatos legyen a növekedés.

A rövidebb élettartamú izzókat azzal magyarázták, hogy majd tudnak a fényesebb és energiatakarékosabb izzókra koncentrálni. A Phoebus-csoporttal kapcsolatos dokumentumokat vizsgálva Markus Krajewski, a svájci Bázeli Egyetem professzora arra jutott, hogy a valóságban nem ez történt. Az egyetlen változás az izzók élettartamában következett be. Ez gazdasági, és nem technológiai döntés volt akkor.

A Phoebus-csoport gyakran jelenik meg az összeesküvés-elméletekben, ezért nagyon nehéz kibogozni a tényeket a legendák mögülük. A tervezett elévüléssel kapcsolatban szinte mindig felmerül a nevük. Az elmélet szerint az 1920-as évektől kezdve a gazdasági növekedés fenntartása miatt a tartósabb termékek helyett kevésbé tartósakat, hamar lecserélendő termékeket kezdtek el gyártani. Ezek nem mindig silányabb minőségűek (bár ez is gyakori), néha a divat vagy a reklámok miatt évülnek el, válnak ódivatúvá.

Az 1920-as években széles körben elterjedt nézet volt, hogy hiba csak egyszer eladni termékeket a vásárlóknak (kivéve persze a koporsókészítőket). Az évtized végére az ismételt eladási modell annyira népszerű lett, hogy Paul Mazur, a Lehman Brothers partnere az amerikai üzleti elit új istenének nevezte az elévülést. Maga a tervezett elévülés szókapcsolat egy 1932-es pamfletre vezethető vissza, amelyet New Yorkban terjesztettek a gazdasági világválság alatt.

A Nagy Gazdasági Világválságban visszatérő érv volt, hogy költeni kell és pazarolni. Annyira népszerű lett ez a felfogás, hogy még 2007-ben is előjött, amikor neves politikusok is vásárlással próbálták elejét venni a kibontakozó válságnak.

A ledes izzókkal a gyártók megalkották az első olyan terméket a huszadik században, amely komolyan kihívja a tervezett elévülés elméletét. A manapság kapható ledek többsége átlagos használat mellett akár 40-45 évig is működik. Az energetikai hatóságok is minden lehetséges eszközzel népszerűsítik ezt a fajta izzót, mert sokkal hatékonyabb az energiafelhasználása.

Ez vajon azt jelenti, hogy az izzókra találtak egy olyan üzleti modellt, amelynél nem gond, ha egyszer csak elfogynak a potenciális vásárlók? Persze, vannak olyan termékek, amelyeknél a tartósságra építették az üzleti modellt; ilyenek például a prémium kategóriás autók, nagy háztartási gépek piaca - de ezek annyira drágák, hogy alig valaki tudja megfizetni, nem jelent gondot, ha nem kell néhány évente cserélni.

Az izzókkal nem ez a helyzet, itt az ár nem visszatartó erő, bárki hozzájuthat egy-egy jobb ledlámpához. A világítással foglalkozó ágazatban tudják, hogy van egy fordulópont, amikor már annyira elterjedtek lesznek a hosszú élettartamú izzók, hogy egyszer csak csökkenni kezd a kereslet. Az előrejelzések szerint a világpiacon ez 2019-ben következik be. És hiába hoz a lámpapiac 38 milliárd dollárt bevételt idén, a gyártók már készülnek arra a lehetőségre, hogy nemsokára elindul a hanyatlás. 

A Philips például új típusú ledizzókat dobott a piacra, amelyeknek csak tízezer órás az üzemidejük. A cég jóval olcsóbban adja ezeket, mint a nagyobb üzemidejű izzókat. Ázsiában még ennél is tovább mennek, még ennél is rövidebb élettartamú izzókat gyártanak, ott is félnek a fogyasztás visszaesésétől. Kalifornia lépett is emiatt, jogszabályt alkottak, hogy minimum tízezer órás üzemidejű ledeket lehet az államban árulni.

A másik út, hogy teljesen átalakítják lámpaüzletágukat. A Philips például kiszervezte Philips Lighting néven az üzletágat. A német Osram is független céget alakított erre, Ledvance néven. Ezt próbálja most eladni. A General ELectric is hasonlóval próbálkozik, az Edison nevű cégébe szervezte ki az izzók gyártását, idővel könnyebb is lesz megszabadulni ettől.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a cégek, amelyek több mint száz éve is izzók gyártásával foglalkoztak, teljesen kivonulnának a ledes iparágból. Sokkal inkább azt mondhatjuk, hogy kifinomultabb fejlesztések felé fordultak, autógyártóknak fejlesztenek egyre fejlettebb megoldásokat, az intelligens otthonok egyre bővülő piacára terveznek termékeket. A General Electricnek és a Philipsnek is van már okosotthonos termékcsaládja, az Osram pedig az autógyártókra és egyéb elektronikára összpontosít.

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay