Környezetbarát és egyúttal olcsóbb fenntartású irodaházaké a jövő

Mi csodálnivaló van azon, hogy egy hulladékhasznosító cég környezetbarát ügyfélszolgálati irodát épít? - kérdezi néhány okoskodó. Helyben aztán kiderül: nem annyira egyértelmű a készpénznek vett összefüggés. Az ún. "passzívházak" egyre inkább terjednek Magyarországon is, amelyek környezetbarát és olcsóbb eljárással oldják meg a fűtési gondokat.

Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületésétől a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szereplők, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Mik a passzívházak?

A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésük eredményeként nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Olyan épületről van tehát szó, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg után-fűtésével vagy hűtésével. A szükséges - viszonylag kevés - hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó emberek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik, illetve a természeti adottságokat kihasználva.

Egy mosonmagyaróvári példa

Decemberben adtak át egy modern ügyfélszolgálati irodaházat Mosonmagyaróváron, mely egyszerűen és költséghatékonyan épült és működik. Beruházó a Rekultív Kft. aki közszolgáltató tevékenységéből is adódóan olyan épületet szeretett volna, mely megújuló energiák felhasználásával a legtakarékosabban működik, de nem jelent jelentős többletberuházást.

A most átadott irodaépület lényegében passzívház, mely minimális energiát fogyaszt és a károsanyag-kibocsátása is nulla. Természetesen a tervezés során a jó hőszigetelést, a passzívházhoz alkalmas nyílászárókat és a hőhídmentes szerkezeti kialakítást alkalmazták, mely lehetővé tette a legmodernebb gépészet beépítését is. Legfontosabb egységként egy kompakt készülék került beépítésre (NILAN Compact JVP), mely egymagában gondoskodik az iroda teljes komfortjáról, melybe beletartozik a friss levegő betáplálás, légfűtés, léghűtés, a párátlanítás, a por és pollenszűrés, valamint a padlófűtés működtetése és a használati melegvíz elkészítése és tárolása is. A készülék többek között egy kereszt-ellenáramú levegős hőcserélőt és két hőszivattyút tartalmaz.

A levegő/levegő hőszivattyú a passzív hővisszanyerés után az épületből elszívott használt levegő maradék hőtartalmát nyeri ki, és képes a befújt friss levegőt akár 30-35 C°-ra melegíteni. 0,5 kW befektetett villamos teljesítménnyel cca. 2 kW fűtési teljesítményhez jutunk. Az irodaházban keletkező hulladékhő is így hasznosul (számítógépek, hűtőszekrény, dolgozók által leadott hőenergia, stb.). A használati melegvízet is ez a hőszivattyú állítja elő, sőt nyáron hűtési üzemmódban „ingyen”, hiszen az épületből kinyert hőt nem kidobja a szabadba, hanem a HMV tartályba sűríti.

Kiegészítésként padlófűtés kör is kiépítésre került, melyet szintén a kompakt gép vezérel és működtet. Az épület mellett 2 db „energiakosár” került telepítésre, melyek segítségével a talajból nyerhető ki energia. A készülékbe integrált sole/víz hőszivattyú így még 3 kW fűtési teljesítményt ad le cca. 0,6 kW befektetett villamos teljesítményért. A gépészet jó minőségére utal az is, hogy a kompakt gépre a gyártó 5 év teljeskörű garanciát vállalt.

A gépészet energiaigénye igen kicsi, így a napenergia hasznosítására nem napkollektort alkalmaztak, hanem egy 2,4 kW névleges teljesítményű napelemes rendszert, mely a hálózatra dolgozik, és éves szinten a rendszer teljesítménye lefedi az épület teljes fűtési, hűtési, szellőztetési és melegvíz készítési igényét.

A generálkivitelező Energia Plusz Ház Kft. ígérete szerint, az irodaház hosszútávon biztonságosan működő, jó belső klímával rendelkező, jövőbe mutató épület lesz, mely kellően bizonyítja, hogy ár-érték arányban megéri az ilyen beruházás. A nettó 235.000 Ft/m2 kulcsrakész ár nem több, vagy nem sokkal több mint a hagyományos technológiával épített házaké, de a rezsiköltségek megtakarítása már rövidtávon megtérülővé teszi a beruházást.

Dózeres kezdet

- Egy, még csak tervezőasztalon lévő hipermarket helyén álló nővérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határidőkkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervezőcsapattal - eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén élő 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végző Rekultív Kft. ügyvezetője a kezdeteket.

A mosonmagyaróvári székhelyű cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terelődött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lévő napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos először még visszahőkölt. - Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböző témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a mű - mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.

"Idegenvezetői" babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervezőkkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt "nyitott ház", azaz bármikor hozhatnak érdeklődőket, hogy élőben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. - Az érkezők először mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház - példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette

- A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával fűtött és aktív légcserélő berendezéssel "lélegeztetett", napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítményű hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserélő rendszernek köszönhetően pedig szellőztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített levegővel - hoz praktikus példát az ügyvezető.

Aki maga is beismeri, hogy először akkor lepődött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervező az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós idő ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felfűtsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.

A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermelők lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. - Ha a hivatal olcsóbban működik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat - jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az első betű- és szófoszlányokra benne.

Az már csak hab a tortán, hogy a tetőre szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürdővizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. - Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál - magyarázza, hozzátéve, hogy a műszak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.

Összességében tehát 117 millióból - ezen belül 46 milliós pályázati pénzből - felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárművek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a jármű-szerelőműhelyt, amelyet meg is hosszabbítottak. - Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerelők, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járművekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak elődeiknél - jegyzi meg Nagy Lajos.

Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is "már meglehetős biztonságot nyújt a megvalósításhoz". Vérszemet ugyan nem kaptak - jelzi tényszerűen -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehetőség elől, hogy másik két, Csornán és Fertőszentmiklóson működő irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.

- Sokan kérdezték tőlünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire - húzza alá az ügyvezető, miközben a napos márciusi időben a mérőórára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termelő az elektromos hálózatban. Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületről tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Forrás: http://richpoi.com