akalyhapassziv1.jpg 

A kérdést úgy is feltehetnénk, hogyan illeszthető a több száz éves hagyományokkal rendelkező berendezés a passzívházakba?

Egy hagyományos kályha rengeteg olyan problémát vet fel (égési levegő ellátás, légtömörség, lökésszerű fűtés és az épület alacsony hőigénye közötti ellentmondás, ...), ami miatt korábban összeegyeztethetetlennek tűnt a passzívház követelményekkel. Szerencsére léteznek olyan műszaki megoldások, amelyek mellett mégsem kell lemondanunk a tűz otthonteremtő hangulatáról és a sugárzó fűtés által keltett kellemes hőérzetről.

A korszerű kályha tervezés és építés fogásai:

Először is alkalmazkodnunk kell a passzívházak és alacsony energiaigényű épületek alacsony fűtési energiaigényéhez. Ezért nehéz-építésű, hosszú névleges fűtési idejű kályhákat tervezünk. A nehéz-építésű kályhák maximális teljesítménye ugyan viszonylag alacsony (milyen szerencse, hogy itt pont erre van szükség), ám rendkívüli hőtárolási idővel rendelkeznek. Ennek köszönhetően a fűtési szezon nagy részében, még borult időben is legfeljebb minden másnap kell begyújtani, vagyis kétnaponta öt percet kell a kályha üzemeltetésével foglalatoskodni. Két begyújtás között viszonylag egyenletesen sugározza az egy-másfél órás tüzelés során felszabadult és eltárolt meleget, így - megfelelő méretezés mellett - nem fűti túl a házat. (A legkisebb teljesítményű cserépkályha maximális teljesítménye 0,8 kW, és 0,2-0,8 kW teljesítmény tartományban üzemeltethető.)

Az utóbbi időben épült vagy felúított házak alapvetően légtömörnek tekinthetők és ez a passzívházakra fokozottan igaz. Így az égéslevegő ellátás tehát nem oldható meg a lakótér légteréből. Ehhez a problémához a nyugat-európai kályhás szakma már régen alkalmazkodott, és a korszerű gázkazánokhoz hasonlóan, „zárt tűztér rendszerű”, az épületen kívülről, csatornán át érkező égéslevegő ellátású kályhát fejlesztettek. Ehhez egyrészt speciális légtömör levegő szabályzó szelepek szükségesek, másrészt új tűztérépítési megoldásokra van szükség.

akakyhapassziv2.jpg

Egy ilyen komplex rendszer biztos működéséhez elengedhetetlen a pontos tervezés és méretezés. A korszerű cserépkályha tervezéshez szükséges számításokat gyakorlatilag csak szoftveres támogatással lehet elvégezni. 

A megfelelő építési technológiáknak, többrétegű falazatnak, és a nagyon gondos, precíz építésnek köszönhetően egy kályha teljesen légtömör és még a dilatáció ellenére is az marad, ami a passzívházak esetén ugyancsak alapkövetelmény.

A passzívházak egyik legfontosabb tulajdonsága a fenntartható üzemeltetés. A cserépkályha illeszkedik ehhez, hiszen 100%-ban megújuló energiaforrással - tűzifával - működik és semmilyen külső energiaforrást nem igényel. A cserépkályha hatásfoka megfelelő kémény, pontos számítógépes méretezés és igényes, körültekintő építés esetén akár 85-90% is lehet a teljes fűtési szezonra vetítve. A magas hatásfoknak és a fajlagosan olcsó tüzelőanyagnak köszönhetően a cserépkályhás fűtés igen gazdaságos. Mivel a tűzifa primerenergia-tényezője 0,2 (szemben pl. a földgáz 1,1 és az elektromos áram 2,7-es értékével), cserépkályhával szerelt épületek energiafogyasztási-lábnyomát megmutató primerenergia mutató is jelentősen csökkenthető.

A cikk itt folytatódik.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás