Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

akender.jpg

A kender az egyik legöregebb haszonnövényünk, a kilencvenes években mégis kiszorult a magyar mezőgazdaságból annak ellenére, hogy hazai nemesítőink a világ élvonalába tartoznak.

A termesztés és feldolgozás egyik magyarországi központja Csongrád megye volt, ahol több száz éves hagyományok haltak ki – a most induló térségi kender program nulláról startol, de megpróbálja utolérni a tőlünk nyugatabbra egyre sikeresebb ágazatot.

Az elfeledett haszon

A növény felhasználási területe párját ritkítóan széles. Annak ellenére, hogy sokan reflexből a könnyűdrogokra asszociálnak, nem ezekről szeretnénk beszélni. A kender rostjából már időszámításunk előtt textil és kötelet fontak – mivel sokkal erősebb és jobban bírja a vizet, mint a ma szinte egyeduralkodó lenvászon, sokáig a hajókötelek és vitorlák kizárólagos alapanyaga volt.

Magja nem csupán állateledelként volt elfogadott, Közép-Európában számos helyen olajat sajtoltak belőle, amiből egyes vidékeken kendervajat állítottak elő. Mára ezek a lehetőségek kibővültek, számos iparág fontos alapanyagának tekinthető a kender.

Csongrád Megye Területfejlesztési Programjából megtudtuk, hogy a növény „teljes vertikuma technológiai és gépesítési szempontból feltárt, a további kutatásoknak és fejlesztéseknek az alkalmazási lehetőségek szélesítésére, illetve a már kialakult megoldások széleskörű elterjesztésére kellene irányulnia. Ennek jegyében a kialakult nyugat-európai gyakorlatot átvéve a kendertermesztésben régebben élenjáró országok, - így például Magyarország is - viszonylag csekély előkészítéssel képesek lehetnek arra, hogy csatlakozzanak az európai folyamatokhoz, és megteremthessék saját modern kenderiparukat.”

Cél: felülmúlni a múltat

Magyarországon a kilencvenes évek elejéig 5-7000 hektáron folyt a kendertermesztés. Nem csak hazai piacon terítették a feldolgozott terméket, másodlagos feldolgozóiparunknak hála jutott belőle külföldre is: ponyvát varrtunk belőle. Legnagyobb vevőnk Kazahsztán volt, ahol a búzatermés megóvására használták.

A Szovjetunió szétesésével megváltoztak a kereskedelmi csatornák, az exportlehetőség megszűnt. Érdekes módon pont akkor engedtük el és számoltuk fel a hazai kenderipart, amikor Nyugat-Európában megerősödött rá az igény. Nem csupán a rostokra lett volna vevő – az értékes és tápláló kenderolajra, magra vagy pozdorjára ugyanúgy mutatkozott érdeklődés. Mintha hirtelen senki sem akart volna foglalkozni a vetésforgóban termeszthető egynyári, kétlaki növénnyel.

A 2010-es évekre gyakorlatilag a magyar mezőgazdasági művelésből eltűnt a kender. Csupán a nemesítés maradt talpon: a prof. dr. Bócsa Iván által szabadalmaztatott Kompolti kender a világ legjobb fajtái között van.

Milyen a legális kender?

A legális kendertermesztés hatósági előírásait egy 1996-os kormányrendelet tartalmazza, amiben megkülönböztetnek alacsony és magas tetrahidrocannabinol, vagyis THC tartalmú kendert (Cannabis sativa L.).

Az alacsony olyan, a NÉBIH által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett rost- és magkenderfajta, amelynek szabad THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében, a növény érettségi állapotától függetlenül nem éri el a 0,2%-ot. A THC tartalom meghatározását a NÉBIH akkreditált laboratóriuma végzi a Nemzeti Fajtajegyzékben történő közzététel előtt. Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben kizárólag alacsony THC tartalmú kender termeszthető. Vetéséhez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. A termesztőnek a vetőmaggal kapcsolatos bizonylatokat és számlákat legalább a tenyészidőszak végéig meg kell őriznie.

Csongrádban minden adott

Termesztés mellett számos érv szól, hiszen a kender gyorsan növő, nagy terméshozamot produkáló, sokoldalúan feldolgozható növény, újbóli meghonosodása több szempontból is kulcsfontosságú lenne. Az agrárszakemberek legfontosabb indokai közül kiemelendő, hogy a program elősegítené a foglalkoztatás növelését a termelésben és a feldolgozásban, de az elmúlt évtizedekben felhalmozott szakértelem és tudás sem veszne el.

A térségi kender program hivatalos anyagában célul tűzték ki a 2-300 hektáron történő folyamatos vetőmag előállítást, a hét éven keresztül folyamatosan növekvő vetésterületet, amelyet egy megyei kendertermesztési integrátor szervezet fogna össze.Szükséges lenne két-három darab elsődleges feldolgozó üzem, amelyet kiegészíthetnének a másodlagos feldolgozók, késztermékgyártók. Kiindulásként kétszáz új munkahely megteremtéséről beszélhetünk. A fejlesztési terv kitér a közmunkaprogramokra és a szociális szövetkezetek lehetséges szerepére is.

A program kitalálói szerint: „Kiszámítható a piac. Egynyári növény lévén nincs ugyan hosszú távú elköteleződés, mint például egy ültetvénynél, azonban a vetésforgó sajátosságait figyelembe kell venni. Ennek fontos eleme egyrészt a kapcsolódó oktatási kapacitás kialakítása (szakképzés, felnőttképzés), másrészt egy kender-termékeket népszerűsítő marketing-kampány elindítása.”

Minden része felhasználható

Vadász Csaba, a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője a Táfelspiccnek elmondta: „Célunk a sokrétű felhasználás, hiszen a növény egésze hasznosítható. A kender az állati alomtól kezdve az élelmiszer-, építő- és autóiparon át a gyógyszer- és textilgyártásig bárhol megjelenhet, így érdekünk, hogy ne csak egy-egy részére koncentráljunk.

akender2.jpg

Egyelőre a tervezés szakaszában vagyunk, de hiszünk ebben a nagyon hasznos alapanyagban. A jelenlegi zöldhullámban is nagyon divatos, egyre többen fedezik fel újra a régen is előszeretettel használt növényt, és az abból készített termékeket.”

A főjegyzőtől megtudtuk, hogy Csongrád, Bács és Hajdúság adottságai alkalmasak a kender termesztésére. Mivel az ágazat szinte teljes egészében megszűnt, egyelőre a magtermesztésre koncentrálnak – ebben az Agromag Kft. is szerepet vállal. Ők, ha nem is fő tevékenységként, de fenntartás jelleggel foglalkoztak a növénnyel, így több fajta is elérhető.

Munkájuk eredményeként 2013-ban két kenderfajtát ismertek el hivatalosan, mindkettő saját nemesítés. Izgalmas előrelépés a KC Zuzana, amely Magyarországon nem létező típus, a kombájnnal aratható alacsony magkender első képviselője. Mivel a kenderolajra növekvő a kereslet, az Agromag szerint lesz rá igény. Másik új fajtájuk a KC Virtus, ami nagy termőképességű kettős hasznosítású hibrid.

Nulláról indulunk

Vadász Csaba főjegyző a jövő kapcsán elárulta, hogy bárhol ismertetik a programot, azért összemosolyognak az emberek. „Sokan rögtön a marihuánára asszociálnak, de bízunk benne, hogy ez megváltozik, és újra helyén kezeljük majd a haszonnövényt. A következő hét év vidékfejlesztési stratégiája még nem állt össze, de szeretnénk, ha lennének olyan pályázati lehetőségek, amelyekre a térségi kender programmal pályázhatnánk. Tény, hogy nagy hagyománya a kendernek, de most nulláról indulunk.”

Forrás

Kép1: Rainer Nowotny kenderből gyárt téglát Németországban., Forrás: AFP/Bernd Settnik

Kép: Wikipédia

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...