A hűtőgéppel és a porszívóval is kommunikálnak azok a legújabb rendszerek, amelyeket a világ vezető készülékgyártói mutattak be a világ legnagyobb mobilipari kiállításán, a Mobile World Congress-en, Barcelonában. Az esemény elsősorban az ázsiai gyártóktól volt hangos, az amerikai és európai eszközgyártók inkább csalódást okoztak. A kiállítást és a konferenciát a a gépek közötti kommunikáció és a mobil fizetés uralta, a gyártók pedig bemutatták a következő hónapokban érkező sikertermékeiket.
Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatójával és Pataki Róberttel, üzletfejlesztési és innovációs vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a legfontosabb trendekről az év legnagyobb mobilos seregszemléjén, Barcelonában a World Mobile Congress-en.
Portfolio.hu: Az idei Mobile World Congress-en (MWC) a mobil iparág krémje képviselteti magát, a fontosabb készülékgyártók, alkatrészgyártók, integrált szolgáltatásokat nyújtó vállalatok többsége jelen van. Kik azok pozitív meglepetést okoztak, és kik azok, akiktől többet várt a szakma?
Christopher Mattheisen: Az látszik, hogy az ázsiai gyártók nagyon feljöttek. A koreai készülékgyártók, a Samsung és az LG nagyon erős kínálattal jelentkeztek, és mindenképpen érdemes megemlíteni a kínai vállalatokat, elsősorban a Huawei-t és a ZTE-t, ezek a cégek ugyanis funkcionalitásban, dizájnban világszínvonalú termékeket állítanak elő. Éppen ezért lassan feltehetjük a kérdést: a világ legnagyobb mobilpiaci seregszemléjét miért nem Szöulban vagy Shanghaiban tartják? Anélkül, hogy egy-egy márkát kiemelnék, az európai és amerikai vállalatok részéről azonban nincsenek igazán jó és meglepő dolgok a kiállításon.
P.: Mik a legizgalmasabb témák az idei MWC-n?
Pataki Róbert: Az okos otthon témakörben sok fantázia van. Az AT&T például egy olyan komplett koncepciót mutatott be, amelynek a lényege, hogy hogyan lehet tabletről vagy okostelefonról a háztartásban zajló folyamatokat felhasználóbarát módon kezelni, ellenőrizni, menedzselni. Meg fogjuk vizsgálni, hogy ezeket az informatikai és szoftver-megoldásokat Magyarországon is érdemes-e bevezetni. A célunk nem az, hogy mi legyünk a teljes szolgáltatás-csomag előállítói, hanem hogy integráljuk partnereink szolgáltatásait, legyen az szénmonoxid érzékelő, mosógép menedzselő alkalmazás, lakásbiztonság ellenőrző rendszer vagy távoktatás szolgáltatás. A lényeg, hogy az ügyfél számára könnyen alkalmazható legyen, legyen mögötte komplett tartalom és akár számlázási rendszer.
C.M.: Az egyik legizgalmasabb dolog talán az LTE (negyedik generációs, gyors adatletöltést lehetővé tevő mobilhálózat) technológia elterjedtsége. Minden nagy gyártó nyújt már LTE-képes készülékeket, okostelefonokat, tableteket, ami pedig különösen izgalmas, hogy például fényképezőgépekbe és videókamerákba is bekerül a technológia. Nem sokára az LTE alapértelmezett technológia lesz, és hogy ez így legyen, azért a chipgyártók - mint az Intel és a Qualcomm - is sokat tesznek.
P.: Egyelőre úgy tűnik, mintha az LTE technológiával kapcsolatban a mobilszolgáltatóknál brutális költségek keletkeznének, hiszen hálózatokat kell építeni, frekvenciákat kell vásárolni, miközben a készülékgyártók, elsősorban az Apple és a Samsung tennék zsebre a profitot.
C.M.: A jelenleg is zajló fejlesztéseink nem csak az LTE átállás miatt zajlanak, egy általános hálózat-modernizációt hajtunk végre, ezáltal hatékonyabbak leszünk, a kapacitásainkat jobban ki tudjuk használni, nagyobb adatmennyiséget tudunk kezelni és ezzel párhuzamosan le tudjuk szorítani a költségeinket. A Magyar Telekomnál jelenleg néhány ezer előfizető használja az LTE hálózatot, ebben azonban jelentős felfutásra számítunk, az iPhone 5 szoftverfrissítése nagy lökést adhat az LTE képes készülékek elterjedésének.
P.R.: Itt alapvetően két egymástól eltérő üzleti modellről beszélünk, hiszen a készülékgyártóknál egy egyszeri bevétel keletkezik a tabletek, telefonok vagy egyéb eszközök értékesítésekor, míg a szolgáltatóknál, egy hosszú távú lojalitás mentén, hosszabb időtávon érkeznek a bevételek.
P.: Több szegmensben, így a C2C szolgáltatásokban (Customer to Customer, ügyfelek közötti kommunikáció) azonban inkább az árbevétel fokozatos lemorzsolódása jellemző. Mi lehet ennek a szegmensnek a jövője?
C.M.: A C2C szegmens komoly átalakuláson megy keresztül. A mostani egy átmeneti időszak, még működtetünk hagyományos, akár PSTN (Public Switched Telephone Network, kapcsolt közcélú hálózat) hálózatokat, amelyeknek a fenntartása drága. Előbb utóbb a kommunikáció IP-alapon zajlik majd, a következő évek arról fognak szólni, hogy áttereljük az ügyfeleket az IP irányába. Tehát bár a hagyományos szolgáltatásokon elérhető árbevétel csökken, ezzel párhuzamosan az új technológiáknak köszönhetően újabb és újabb szolgáltatásokat tudunk nyújtani az ügyfeleknek, és a hálózat üzemeltetési költségei is csökkennek.
P.: A Mobile World Congress egyik központi témája az M2M (Machine to Machine), vagyis a gépek, eszközök közötti kommunikáció. Milyen fantáziát lát a Magyar Telekom ezen a területen?
C.M.: Ez mindenképpen egy érdekes terület, hiszen egyre inkább az lesz a jellemző, hogy a minket körülvevő készülékekben - legyen az akár egy mérleg, egy hűtőgép, kávéfőző vagy fényképezőgép - lesz valamiféle konnektivitás. Meg lesz annak a lehetősége, hogy összekapcsoljuk ezeket az eszközöket. De nem csak a háztartásokban van erre lehetőség, a nagy autógyártók is azon dolgoznak, hogy a járművek távolról felügyelhetőek, egyes funkcióik irányíthatóak legyenek.
P.R.: Számunkra, mint szolgáltató számára főként az a fantázia az eszközök közötti kommunikációban, hogy a gépek között lehet, hogy kis egységekben, de nagy volumenben adatforgalom zajlik, amiből bevételek származnak.
P.: Az idei kiállítás másik fontos témája az NFC (Near Field Communicaton, kis hatótávolságú kommunikáció) volt. Ebben milyen előrelépésekről lehet beszámolni?
C.M.: Itt Barcelonában sok olyan megoldást láthattunk, amely az NFC-technológiára épült, elsősorban a "digitális pénztárca" lehet az, amely a mindennapokban is elterjedhet. Ez azonban egyelőre gyerekcipőben jár, nálam is van NFC-képes okostelefon, de a kiállítás területén mégsem tudtam használni, egyelőre az MWC területén is a hagyományos fizetési módokat részesítették előnyben.
P.R.: A cél az, hogy a mobilba "költözzön be" a bankkártya, de elképzelhető, hogy kuponok, e-kártyák, bérletek is a mobilban kapjanak helyet, és ha ez mind "beköltözik", akkor válhat széles körben elfogadottá az NFC technológia. Magyarországon a mobilfizetésnek, például a parkolási díj kifizetésének van hagyománya, így a "digitális pénztárca" elfogadása is relatíve gyorsan megtörténhet, de ez mindenképpen egy hosszabb folyamat lesz. 2011-ben többek között az OTP-vel és a Mastercarddal karöltve létrehoztuk a Magyar Mobil Tárca Egyesületet, ami azért is fontos, mert az NFC-re épülő fizetési rendszer kiépítésében a technológiai háttér kialakításán és az NFC-képes készülékek elterjedésén túl fontos az egyes szolgáltatók közötti együttműködés feltételrendszerének kialakítása.
P.: Az egyes gyártók, szolgáltatók közötti együttműködés egyébként mennyire jellemző az iparágban?
C.M.: Azt látjuk, hogy egyelőre a legtobb gyártó arra törekszik, hogy a saját ökoszisztémáján belül tartsa az ügyfeleket, többképernyős platformokat hoznak létre, ahol a tv, a tablet vagy a telefon kommunikálnak egymással, ezeken keresztül pedig például a háztartási gépek is irányíthatók. Mi inkább abban hiszünk, hogy azok a szereplők lehetnek sikeresek, akik az egyes gyártók termékeit, szolgáltatásait egymáshoz tudják illeszteni, a Telekom csoport ezért a partnerekkel történő együttműködésben hisz.
P.: Ha már a Telekom-csoportot említi, tegnap az MWC-n előadást tartott Claudia Nemat, a Deutsche Telekom Igazgatóságának Európáért és technológiáért felelős tagja, aki elmondta: a Telekom-csoporton belül jelentős technológiai újításokat vezettek be például Lengyelországban (m-wallet, Terastream, Hub:raum), Ausztriában és Csehországban (advanced LTE) de Magyarországról az innováció terén nem esett szó. Mennyiben köszönhető ez a szigorú hazai szabályozói környezetnek vagy a különadóknak?
C.M.: Ha a lengyel példát nézzük, az ott létrehozott innovációs központnál már létezett egy olyan állami támogatási program, amelynek kifejezetten az a célkitűzése, hogy serkentse a külföldi befektetéseket. Ezért a támogatásért nem kellett lobbizni, nem kellett külön kérni, csak igényelni. Ez egy jó példa a kiszámítható, befektetőbarát politikára.
P.: Egy utolsó kérdés, ami a részvényeseket talán a legjobban érdekli: Mennyi osztalékot fizet idén a Magyar Telekom?
C.M.: Erről a témáról természetesen nem beszélhetek az igazgatóság ülése előtt.
Kép forrása: http://www.hir24.hu/elet-stilus/2012/03/02/ilyen-lesz-a-jovo-konyhaja/~~csucsfogyaszto
TOP 5
