Hova építsek energiatakarékos, önellátó házat a hogyan előtt?

A kérdésre bárki azt válaszolhatná, hogy ez mindegy, hisz bárhol megépíthető ma már egy energiatakarékos ház megfelelő zöldtechnológiával együtt. Ez azonban nagy tévedés, ahogy a Francia Intézetben anno tartott előadásában utalt is erre Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, tanár.

Mielőtt bárki elkezdené megálmodni energetikai szempontból önellátó házát és elkezdene a konkrét tervezéssel foglalkozni, először „terepszemlét” kell tartania, hol is építhető meg, engedélyezhető-e az adott építmény a településen belül, vagy sem. Mire is gondolunk? Elsősorban a napenergia befogására alkalmas napelemek és napkollektorok épületen történő elhelyezésére. Ha ez uis nincs szinkronban a helyi építésre irányadó jogszabályokkal, könnyen pórul járhatunk, azaz nem kapunk az építésügyi hatóságtól engedélyt a ház felépítésére.

Ha a mellékelt fotó kapcsán figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egyes európai városok, mint pl. Freiburg, megfelelő ökonegyedeket épít a városon belül, láthatjuk azt is, hogy ezek az épületek eleve úgy kerülnek kialakításra, hogy naponta a legtöbb napsugár érhesse. Ez azt jelenti, hogy a városokat eleve úgy kell tervezni, hogy déli fekvésűek legyenek.

Hazai viszonylatban mindez még gyerekcipőben jár. Egy-egy város vagy falu megfelelhet ugyan az elvárásoknak, de ez sok esetben csak a szerencsének és nem a tudatos tervezésnek köszönhető.

Az egyetemi professzor Megújuló energia – Megújuló Határvidékek c. munkájában részletesen is elemez tucatnyi települést, hol is érdemes ökoházat építeni. Ez a dorogi kistérséget, Esztergomot, Annavölgyet, Kesztölcöt és még néhány települést érintett, mely térségről légifelvételt is készített, vizsgálva azt, hogy is helyezkednek el az ott lévő településeken a házak, melyek optimálisak napelem és kollektor elhelyezése szempontjából.

Azok a tetők aztán, melyekre feltelepíthetők lennének napelemek, egyszerűen piros színnel kerültek bejelölésre. Munkácsy Béla mindezek kapcsán megállapította, hogy a „napenergia hasznosítás kapcsán számításba vett épületek aránya 21% és 84% között változik. A nagyon alacsony értékek két tényezőre vezethetők vissza.

a.      Dorog esetében a statisztikai adatok szerint a lakások száma 5152, az alkalmas épületek száma 1068. Figyelembe kell azonban venni, hogy a városias beépítésből fakadóan az épületek jelentős része nem egy, hanem több lakást jelent. Erre utal az is, hogy az alkalmas tetőfelületek átlagos területe a falvakra vonatkozó adatoknak mintegy kétszerese. Ha figyelembe vesszük az ebből fakadó torzítást, akkor a napenergia-hasznosítás szempontjából számításba vehető épületek tekintetében átlagértéknek 53% adódik.

b.      Az alacsony értékek a falusias beépítettségű települések esetében arra hívják fel a figyelmet, hogy

-         a kedvezőtlen településszerkezet,

-         a rosszul kialakított utcahálózat és

-         a hibásan tervezett telekbeosztás

következtében az épületek többsége sajnos nem rendelkezik délies kitettségű tetőfelülettel. A falvak esetében az 50% alatti értékek egyértelműen alacsonynak tekintendők és a fenti problémák valamelyikével magyarázhatók. Az elemzés végeztével látható, hogy ilyen problémával küzdenek az alábbi települések:

-         Annavölgy               29%

-         Tokod                        32%

-         Máriahalom            44%

-         Leányvár                  44%

-         Tokodaltáró            45%

-         Epöl                            50%

Következtetések:

Napelem. „A napenergia hasznosítására kidolgozott különféle technológiák segítségével a vizsgálatok alapján közel 1,6 millió négyzetméternyi felületen természetesen más-más hatásfok elérésével, más-más típusú másodlagos energiahordozó állítható elő. Ha a napelemes villamosenergia-termelésre számítunk technikai potenciált, akkor - 7,5 m2/kW átlagos teljesítménnyel számolva - csak az épületekre számítva mintegy 210 MW villamos teljesítmény adódik. Ezt figyelembe véve megállapítható, hogy a térségben csak a meglévő épülethálózat napenergia-hasznosításra alkalmas elemeinek felhasználásával éves szinten több mint 180 000 MWh villamos energia állítható elő (Bletterie, B. - Heidenreich, M. 2003). Az Eurorégióban élő 152 - 153 000 főre vetítve ez lakosonként körülbelül 1,1-1,2 MWh/év eredményt ad. Európa nyugati és északi országaiban az átlagfogyasztó 0,5-1 MWh/év villamos energiát használ fel (Nřrgĺrd, J. S. 1995), vagyis megállapítható, hogy a tavasztól őszig terjedő időszakban a mégoly szerény hatékonyságú napelemek is képesek volnának 100%-ban biztosítani az Eurorégió lakosságának villamosenergia-szükségletét. A téli félévben körülbelül 20-40%-os arányban lehetne a napelemekkel termelt villamos árammal számolni.

Napkollektor. Ugyanez napkollektoros melegvíz-előállításra számolva a magasabb hatásfokból fakadóan jóval kedvezőbb eredményt ad. 1,5 m²/kW (rendszerenként ez körülbelül 5 m² helyigény jelent) átlagos teljesítményt figyelembe véve az Eurorégióban található épületek tetőfelületén kb. 1000 MW teljesítményű napkollektor helyezhető el. A használati-melegvíz igény ilyen berendezésekkel a nyári félévben 100%-ban a téli félévben 20-40%-ban fedezhető.

A levegős kollektorok 4 m²/kW teljesítménnyel segítenek rá a fűtésre az ősztől tavaszig terjedő időszakban. A technikai potenciáljuk tehát hozzávetőlegesen 400 MW az Eurorégió magyarországi területén. A levegős és folyadékos napkollektorok együttes alkalmazásával nem csak a használati melegvíz-igény, de akár a fűtési energiafelhasználás 30-40%-a is kiváltható.

Az előzőekben bemutatott adatok csak a háztetőkre vonatkoznak. Ha teljes képet akarunk kapni a valódi lehetőségekről, látnunk kell, hogy további alkalmazásokat is figyelembe vehetünk.

a)     Az épületek déli oldalának függőleges felületei is alkalmasak kollektorok elhelyezésére (a levegős kollektorokat például általában ide építik be). E tekintetben ugyancsak vissza kell utalni a vizsgálat korábbi megállapításra, miszerint a települések egy része a településszerkezetből adódóan kifejezetten kedvező adottságokkal rendelkezik (pl. kiemelkedően jó helyzetű Dág), más része azonban inkább hátrányos helyzetben van (pl. Annavölgy, Tokod).

b)     Az épületek átgondolt tájolásával megvalósítható a napenergia passzív hasznosítása is, amely alapesetben nem igényel semmiféle gépészeti megoldást. E tekintetben is igazak az épületállomány tájolásából fakadó előnyös vagy hátrányos helyzetek.

c)      Az épületek mellett figyelembe vehetünk más objektumokat is, például az út- és vasúthálózat elemeit. Európában több mint 20 helyszínen működik zajvédő falakba integrált napelemes rendszer. A legközelebbi az ausztriai Gleisdorf térségében (Graz közelében) az A2/E59 jelzésű autópálya mellett található, amely 101 kW teljesítményű, 1300 méter hosszúságú és 86 000 kWh/év villamos energia termelésére alkalmas (Bletterie, B. - Heidenreich, M. 2003). Ennek jellemzőit figyelembe véve megállapítható, hogy az Eurorégió magyarországi területén is igen jelentős további fotovillamos kapacitással számolhatunk - annak ellenére, hogy a domborzati adottságokból fakadóan az úthálózat nem az energetikai szempontból ideális K-Ny, hanem DK- ÉNy csapásirányú. A leginkább kedvezőek ebből a szempontból a Duna mellett található utak, ahol a fekvés és a települések sűrűsége is indokolja az efféle beruházásokat.”

Ajánlás:

„A kutatás kapcsán feltárt összefüggések elemzésével a jövőre vonatkozóan az alábbi lehetőségek vázolhatók.

Pusztán a napenergia alkalmazások már a jelenlegi technológiai színvonal mellett is igen komoly lehetőséget kínálnak az energiaigények fedezésére. A gazdaságossági megfontolásokat figyelembe véve a levegős és folyadékos napkollektorok elterjedése mindenképpen támogatásra érdemes. Minden olyan szabályozó mechanizmus, amely ezt hátráltatja folyamatos, indokolatlan terhelést jelent a környezet számára. Éppen ezért megfontolásra érdemes a nemzeti szintű gazdasági szabályozás átalakítása, a gázár-kompenzáció megszüntetése és a források átcsoportosítása a megújuló erőforrások támogatására. Ugyancsak érdemes átgondolni és esetlegesen felülbírálni a jogi szabályozás olyan elemeit, amelyek jelenleg például Esztergom városában műemlékvédelmi érdekre hivatkozva akadályozzák a napenergiás alkalmazások megvalósítását. Európa más országaiban számos példa van arra, hogy még kiemelt műemléki védettséget élvező, a nemzetközi turizmus érdeklődésére is számot tartó épületekre is napelemeket, vagy napkollektorokat szereltek (pl. Berlin szimbolikus épülete, a német parlamentnek is helyet adó Reichstag).”

béer