Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

72f8d4a06719ad1b18e4b7bb4b5f716a_hambi.jpg2050-re, állítják ökológusok, a világon a már ma is több millióra becsült (négylábú) háziállatok tenyésztése környezetvédelmi szempontból megoldhatatlan feladat lesz, akkora ökolábnyommal rendelkeznek. 2050-re ugyanis, vélik a szakemberek, a világ húsfogyasztása megkétszereződik, ez pedig olyan mérvű állattenyésztési kényszert ró az emberiségre, aminek egyszerűen képtelenség lesz eleget tenni.

Ahhoz, hogy a húsfogyasztásról ne kelljen lemondani, holland tudósok a mesterséges hús előállításába fogtak. A recept egyszerűnek tűnik. Kisebb szövetmintát kell venni egy élőállatból, majd el kell kezdeni enzimek felhasználásával laboratóriumban „növeszteni”. Mindezt akár egy petricsészében.

Tulajdonképpen a megsértett izomrost sejtjei egy aminósavakkal és lipidekkel vegyített tápoldatba kerülnek, ahol maguktól elkezdenek megsokszorozódni. A hússzerkezet kialakulásához még egy anyag, a kollagén felhasználására van szükség, mely által a sejtek „rendszerbe állnak”, tényleges izommá fejlődnek, akár csak a természetben.

A holland tudósok szerint még hosszas kísérletezgetésre lesz szükség ahhoz, hogy az in-vitro eljárással készült fehérjeforrás megfelelő ízű legyen, azaz fogyasztásra alkalmas legyen, de abban teljesen egyetértettek, hogy ez a fejlesztés nagy jövő előtt áll.

A legutóbbi hírek szerint volt mát olyan érdeklődő újságíró, aki megkóstolta a mesterséges körülmények között előállított terméket, de nem ízlett neki. Se íze, se illata nem volt ugyanis.

Vagyis a húst nem úgy kell elképzelni, mint akár egy sütéshez felhasználandó szűzérme alapanyagot, hanem mint egy olyan állati fehérjeforrást, mely felhasználható pl. fasírtok előállításához. Állagát tekintve is inkább egy (vér nélküli) izomcsík a szintetikus hús, mintsem a hentesüzletekben bárhol látható szeletelt portéka.

Előre tekintve, és bízva azonban az emberi kapzsiságban, különböző adalékanyagok felhasználásával az egyszerű izomcsík is fogyasztásra alkalmassá varázsolható, ebben (sajnos) nem kételkedem.

s1.reutersmedia.net.jpgJelenleg komoly technológiai gátat képez a kezdeti sikerek ellenére a műhús előállításának horribilis költsége. A tudósok véleménye azonban az, hogy más technológiák is igen drágának számítottak kezdetekben, de az ember előbb, vagy utóbb mégis csak megtalálta a megoldást, így a termék tömegtermelésre is alkalmassá válhatott.

Sajnos arról nem szóltak a hírek idáig, hogy a költségek miben is realizálódtak, mert ha az pl. az energiatermelésben leledzik, vélhetően még hosszabb ideig várni kell arra, hogy zöldenergia felhasználásával a mesterséges hús előállítása abszolút környezetbarát is legyen.

Jelenleg jóval egyszerűbb megoldásnak tűnne a húsfogyasztás mérséklése növényi táplálékok preferálásával, étrendbe állításával. Erre azonban alig látszik esély, hisz Kína és India, de más feltörekvő szuperhatalmak is egyre több és több húst akarnak már ma is fogyasztani, a tendencia pedig nem mérséklődik.

Nem kell elfelejteni ugyanakkor a hagyományos értelemben vett húsfogyasztó országokat sem, pl. az angolszász államokat, ahol a mindennapi kultúra része a húsevés. 2050-re így egyáltalán nem lehetetlen, hogy a mesterséges hús lesz pl. a gyorsbüfék hamburger alapanyaga, vagy a kolbászokba is ez a fehérjeforrás kerül majd.

Bárki megtekintheti a „bájos” kis videót, és aztán eldöntheti, akar-e majd valaha is ilyen táplálékot magához venni. Vélhetően mi már azonban nem éljük meg a 2050-t, mire a technológia várhatóan elterjedhet, de a gyermekeink, unokáink még minden bizonnyal. Szegény „Jövő Nemzedéke”! Valahogy nem ezt a jövőt képzelném el nekik!

Forrás: http://www.reuters.com/article/2011/11/11/us-science-meat-f-idUSTRE7AA30020111111

Fotó forrása: http://jezebel.com/dr%27-mark-post/

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...