b_700_700_16777215_00_images_QDrum_asheep-690198_960_720.jpg 

Új tanulmányt jelentettek meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői az állattenyésztés jelentőségéről és a fenntartható fejlődésben játszott szerepéről.

Ebben kifejtik, hogy az milyen rendkívüli szerepet tölt be nélkülözők millióinak életében, kiemelve azonban, hogy komoly gyakorlati és szabályozási változásokra lenne szükség a területen.

A FAO globális állattenyésztést vizsgáló jelentése szerint a szektor körül folyó viták eddig túlnyomóan a keresletvezérelt termelésnövekedésre és a negatív környezeti hatások minimalizására koncentráltak.

A szervezet szerint ugyanakkor – egy tágabb megközelítés alapján – számos előnnyel járna, ha a szektort összekapcsolnánk a világszervezet fenntartható fejlődési céljaival.

Ezek közé tartozik az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javulása, az energiához való hozzáférés, a nemek közti egyenlőség, a jobb környezetgazdálkodás, valamint a béke és stabilitás.

A szektor „tartós jelentőségét” bizonyítja, hogy „még a legmodernebb posztindusztriális társadalmak táplálkozása is az állati eredetű élelmiszerekre épül” – mondta a FAO főigazgatója Jose Graziano da Silva.

Emellett „kulcsszerepet játszhat milliók életének javításában”, azáltal, hogy táplálékot, megélhetést, jövedelmet és ellenállóképességet ad.

„Mielőtt mindez megtörténne, foglalkozni kell számos komplex összefüggéssel” köztük, „a földterület takarmánytermelésre való használatával, ami korlátozza az élelmiszerek előállításához szükséges erőforrásokat", valamint – jegyezte meg –, „az ágazaton belüli verseny támogatása a piaci koncentráció erősítésével akadályozhatja a kistermelők piachoz jutását.”

Tények és adatok az állattenyésztésről és jelentőségéről

Jelenleg az állattenyésztés:

  • Világszerte legalább 1,3 milliárd embernek ad munkát.
  • 600 millió háztartásnak jelentenek a haszonállatok alapvető jövedelemforrást.
  • 2000 és 2014 között a globális hústermelés 39 százalékkal, a tejtermelés 38 százalékkal bővült.
  • A hústermelés 2030-ra várhatóan további 19 százalékkal, a tejtermelés pedig 33 százalékkal fog nőni.
  • Az állattenyésztés a mezőgazdasági kibocsátás 40 százalékáért felel a fejlett országokban, 20 százalékért a fejlődő országokban.

Mindezek mellett, az állatok megmaradtak fontos energiaforrásnak is.

Indiában például az ország mezőgazdasági művelésben lévő területeinek kétharmadát állatokkal szántják,az áruszállítás 15 százalékát 14 millió, állatok által húzott kocsival oldják meg.

A fejlettebb genetika, takarmányozási rendszerek, állategészségügyi ellenőrzések és más technológiák bevezetése az elmúlt negyven évben lehetővé tették, hogyaz iparosodott országok 20 százalékkal csökkentsék az állattartás földigényét és megduplázzák hústermelésüket.

A takarmányozás, állategészség és -tenyésztés, valamint a trágya kezelésében már létező gyakorlatok és technológiák szélesebb körű használatával akár 30 százalékkal is csökkenthető lenne az állattenyésztés káros üvegházhatású gázkibocsátása.

A kihívásokkal való megküzdéshez az országoknak meg kell vizsgálniuk állattenyésztési ágazatukat, és a helyi körülményekhez igazodó stratégiát kidolgozni, melyek elősegítik a méltányos növekedést.

A fejlődő országokban nagy kihvást jelent az ágazat erős töredezettsége, a munkaerő termelékenységének különbözősége a termelésben és a feldolgozásban, valamint a termelésen belül a nagyüzemi és kisgazdálkodók között.

Olyan szabályozásokat és gyakorlatokat kellene szorgalmazni, amelyek növelik az állattenyésztési ágazat hatékonyságát, alacsonyabb környezetterhelés mellett. Például, a FAO becslése szerint a takarmányozási, állategészségügyi, állattenyésztési valamint a trágyázási jógyakorlatok és modern technológiák – beleértve a jelenleg kevésbé elterjedt technológiákat, mint a biogáz-generátorok – szélesebb körű alkalmazása révén

akár 30 százalékkal is csökkenhet globálisan az állattenyésztésből származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet: 2030-ra nemcsak a világ népessége fog nagyjából 1 milliárd fővel, mintegy 8,6 millárdra növekedni 2017-hez képest,hanem a globálisan megtermelt GDP-ből is eltérő arányban részesülnek majd az országok.

A számítások szerint az olyan nagy térségek illetve országok, mint az USA vagy az euróövezeti államok, illetve a fejlett Japán, mind veszítenek részesedésükből néhány százalékot. A fejlődő országok viszont – ahol a legnagyobb arányú népességnövekedés várható, így az élelemezési kérdés is fokozattan jelentkezik ott – néhány százalékos növekményre tesznek szert. Például India most a globális GDP 7 százalékát adja, bő egy évtized múlva már várhatóan a 11 százalékát fogja.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay