Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_aafrika_sivatag.jpg 

Már hetekkel ezelőtt sok szakértő arról beszélt, hogy a második világháború óta nem veszélyeztetett ennyi embert az élelmiszerhiány Afrikában.

Azóta csak romlott a helyzet a rossz termés miatt. A gazdaság, a rossz időjárás és a fegyveres konfliktusok végzetes kombinációja sosem látott éhínséget hozhat magával Afrikában; az alapvető élelmiszerek ára is rekordot döntött a kontinens 54 országának felében az elmúlt három évtized legrosszabb termése miatt.

A legrosszabb helyzetben azok az országok vannak – például Dél-Szudán, Szomália vagy Nigéria északi része –, amelyeket háború is sújt. De még a viszonylag stabil régiókban is emelkedik az infláció, és a beáramló külföldi tőke hiánya súlyosbítja a helyzetet – írja a Wall Street Journal.

A nyersanyagárak csökkenése miatt Közép- és Dél-Afrikában a helyi fizetőeszközök több mint 30 százalékkal gyengültek a dollárhoz képest az elmúlt hat hónapban, gyorsítva az inflációt és gyengítve a vásárlóerőt.

A kukorica ára márciusban ismét megkétszereződött– mondta Sarah Mweene, egy 38 éves taxisofőr Lusakából, a rézben gazdag Zambia fővárosából, ahol márciusban nyolcan haltak éhen, miközben ezrek álltak sorba élelmiszersegélyért.

 

Csak egyszer tudunk enni adni naponta a gyerekeinknek...ilyen soha sem fordult elő korábban

– mondta.

Az áruszegény Zambiában a templomok élelmiszerbankokká alakultak, de kapacitásukat meghaladja az a tömeg, amely egész éjjel sorban áll a kukoricaadományokért. A minap emberek ezrei gyülekeztek a lusakai sportcsarnoknál, ahol az egyház ingyen osztott ételt. A tömeg kinyitotta a stadion acélajtajait, és vitték a sütőolajat, a kukoricalisztet, sót és minden mást, amit csak találtak.

Az állam vészhelyzetre hivatkozva 1,6 milliárd dollár hitelért folyamodott a Nemzetközi ValutaalaphozAz agrárminiszter, Dora Siliya elmondta: a hiány és az emelkedő árak jelentik a kormány számára a legnagyobb kihívást, de azt remélik, a következő hónapokban stabilizálni tudják a helyzetet, amikor az idei aratásból származó készletek megérkeznek.

A Világbank szerint annak érdekében, hogy ez biztos legyen, a nyersanyagárakat a tavalyi szintre kell visszaállítani, ami még mindig 50 százalékkal a 2013-as csúcs alatt van. Miközben a nyersanyagárak összeomlása arra kényszerítette az államokat, így Nigériát vagy Angolát, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a fenntartható mezőgazdaság megteremtése érdekében, sok állam továbbra is nettó élelmiszerimportőr maradt, és a nemzeti devizák gyengülése újabb csapást mért rájuk.

Ugandában eközben a történelmi szárazság és az élelmiszerárak emelkedése ezreket űz vidékről a főváros utcáira koldulni. Az ország, amely korábban jellemzően élelmiszer-exportőr volt, decemberre kifogyott a gabonábóla kormány szerint. A kampalai gabonapiacon a standok nagyrészt üresek, és a gyengülő ugandai deviza csak még feljebb veri az importgabona árát, megakadályozva ezzel az élelmiszerpótlást.

A bolttulajdonos Stephen Opolot szerint ez a gazdasági krízis a legrosszabb, amióta hét évvel ezelőtt megnyitotta a boltját. Hatezer dollárral tartozik a helyi banknak, az eladások csökkennek, és nem tudja már feljebb emelni az árait, hogy fizetni tudja havonta a kamionnyi gabonaszállítmányt.

 

Nem tudom, hogy fogom tovább csinálni,

– mondta az üres polcokra mutatva. – A költségek fedezése érdekében emeltük az árakat, de folyamatosan csökken az értékesítés.”

A leértékelődő valuta és a dollártartalék hiánya miatt néhány ország felhagyott az élelmiszerimporttal és a készletek feltöltését célzó erőfeszítésekkel. A szubszaharai Afrikában az élelmiszerimport jelentős része dolláralapú, ami felnyomta a deficitet és jelentős élelmiszer-inflációnak teszi ki a szegény gazdaságokat.

Az elmúlt 30 év legrosszabb aratása is 50 százalékkal feljebb nyomta az árakat az elmúlt öt év átlagához képest a kontinens legtöbb keleti és déli államában, milliókat taszítva az éhezésbe, akik korábban soha nem voltak érintettek – állítják nemzetközi kutatóintézetek.

Az ENSZ hivatalosan is bejelentette: éhínség van Dél-Szudánban, valamint Nigéria és Szomália egyes részeiben.

A világszervezet szerint a hiány csak növekedni fog, amikor az év közepén beköszönt a száraz évszak. Az ENSZ szerint 4,4 milliárd dollárra volna szükség júliusig, hogy kezeljék az élelmiszerkrízist, de április elejéig csak 984 millió dollár gyűlt össze.

A súlyosbodó válság Szíriában, Jemenben és Irakban szűkíti a szervezetek költségvetését, csökkentik a segélyezés lehetőségét. „Ez a válság növeli a túlterhelt és alulfinanszírozott nemzetközi humanitárius rendszerre nehezedő nyomást" – mondta Nigel Tricks, az Oxfam kelet-afrikai régiójának igazgatója.

 

Ez leküzdhetetlen.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás, A kép csak illusztráció, forrás: pixabay