Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_img-demo_abudi.jpg 

A masina fontos eszköz lehet a globális ivóvízhiány leküzdésében. Ráadásul napenergiával működik. És nemcsak ivóvizet, hanem trágyát is előállít. Belga tudósok fejlesztették ki.

Az emberiség lélekszáma 7,2 milliárd, ebből több mint 2,5 milliárd embernek nincs hozzáférése vezetékes ivóvízhez. Ahogy az energiaellátottságot is decentralizált megoldásokkal javítanák (napenergiával működő víztisztító berendezésekkel), nem pedig nagy csővezetékek kiépítésével, úgy az ivóvízhelyzet záloga is a kis méretű eszközök lehetnének, vélik szakértők.

Ebben az irányban jelent előrelépést egy belga fejlesztés: a University of Ghent kutatói által kifejlesztett gép egy speciális membránt használ, mely szétválasztja a vizeletben lévő anyagokat tiszta, iható vízre és trágyára.

A vizeletet egy nagy tartályban gyűjtik össze, amely napenergiával felmelegített bojlerként funkcionál, a folyadék a membránján halad át, mely kiválasztja a vizeletből a káliumot, a nitrogént és a foszfort.

A masina energiahatékony és hálózati elektromos áramot sem igényel, mert napenergiával működik. A gép elsősorban a fejlődő országok fellendítésében lehet hatékony eszköz, valamint a szegény sorban élő lakosság életszínvonalának emelésében, illetve az emberek várható élettartamának növelésében, hiszen még ma is milliók halnak meg évente vízzel terjedő hasmenéses fertőzésekben azért, mert nincsen hozzáférések tisztított ivóvízhez.

A tudósok peeforscience, azaz “Pisilj a tudományért” szlogennel népszerűsítik találmányukat neten. A fejlesztést egy 10 napos, zenei és színházi fesztiválon mutatták be a belgiumi Ghentben. A fesztiválon a résztvevők 1000 liternyi vizeletét tisztították meg.

A tervek szerint nagyobb sporteseményeken és repülőtereken folytatódna a promóció, ahol nagyobb változatait állítanák fel a bojlernek. Sebastiaan Derese viccesen egy másik szlogent is kitalált: “from sewer to brewer”, vagyis a szennyvízcsatornától a sörfőzdéig.

Amíg ezt olvassa, tíz gyerek halt szomjan

Az ivóvíz a 21. század olaja, a nyersanyag, amiért már ma háborúk folynak. Évente 5-8 millió ember hal meg, és körülbelül 250 millió ember kap súlyos betegséget szennyezett, fertőzött víz fogyasztása vagy használata miatt. Míg a 20. század elején körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott egy főre, mára ez kevesebb, mint negyedére, hatezer köbméterre csökkent a népességnövekedés következtében. 2025-re pedig az emberiség ötöde, több mint másfél milliárd ember él majd olyan területen, ami vízhiánnyal küszködik.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay