A hagyományos kisparaszti gazdaság nem életképes. Ezt belátta a szanyi Szíjártó Imre is. Leépítette állatállományát, csak a földekkel és méhekkel vesződik. Gyerekei sem lesznek parasztok.

Tíz hektár föld, néhány tehén és a disznók nem tartanak el egy családot. A méhek még némi bevételt termelnek. A megállapítás a szanyi Szíjártó Imrétől származik, akit négy évvel ezelőtt mint az egyik utolsó rábaközi kisgazdát mutattunk be (Kisalföld, 2011. augusztus 13., Szíjártóéké az egyik utolsó, régimódi parasztgazdaság, 1. és 8. oldal). Szíjártóék istállója ma már üres. Az ólakban csak annyi disznó van, amennyi a saját konyhára elég.

hirdetés


Szíjártó Imre 2011-ben még arról beszélt, hogy ha szűkösen is, de eltartja az öttagú családot az önellátó gazdaság. Már akkoriban is úgy fogalmazott azonban, hogy a jövőt illetően bizonytalan. Nem tudja, hogy a hozzá hasonló kisgazdák meddig húzhatják. Most érdeklődtünk nála és kiderült, felhagyott az állattartással, csak a földek maradtak, mivel a méheket is elvitte idén egy betegség. 

– Tehenet ilyen kicsi gazdaságban már csak az tart, akinek ez a szenvedélye. Vagy van akkora tőkéje, hogy a veszteséget is el tudja könyvelni – magyarázta Szíjártó Imre sorsuk alakulását. – Nekem nincs, a pénzt csak vitték, ezért négy évvel ezelőtt kezdtem leépíteni az állományt. A tejet nem fizették meg, háztól egyre kevesebbet vittek el. De hát már az én gyerekeim sem isszák meg a házi tejet. Most mi is úgy hozzuk, csak annyit, amiből a feleségem túrót, sajtot készít. Merthogy élelmiszerért továbbra sem szívesen megyünk boltba. Bár kenyérért igen, mert a házi szintén nem ízlett a gyerekeknek. Eladtam a teheneket, aztán elmentek a disznók is. Annyi maradt, hogy saját konyhára legyen hús.

Így változik meg négy év alatt egy kisgazdaság, egy magyar paraszt élete. A gazda most 10 hektár földjével bajlódik. Gépei rendelkezésre állnak, csupán betakarításkor a kombájnért fizet. Gabonát termel, ritka kultúrákkal próbálkozik.

– Volt már facéliám is. Igyekszem mindig valami újat kitalálni, mert a gabona sem akar fizetni. Igazából a méhek tartottak el bennünket, százharminc családnál tartottunk, de egy fertőzés megtizedelte őket. Harminc maradt. A hasznot így elviszi tehát az, hogy újra fel kell fejlesztenem az állományt – mondta. 
Szíjártó Imrének megfordult már a fejében az is, hogy valamelyik helyi cégnél vállaljon munkát. Egyelőre azonban még nem adja fel mostani életformáját, majd ha nagyon muszáj lesz, jegyezte meg. Úgy néz ki, hogy erre nem lesz szükség, a gazdaság gondjait ugyanis a gyerekei nem veszik át tőle. 
Hárman vannak, ikrek, most nyolcadikosok.

– Pályaválasztás előtt állnak, úgy látom, paraszt egyik sem akar lenni. A lányok gimnáziumot emlegetnek, a fiam a CNC-t akarja kitanulni. Most annak van jövője, nem a szarvasmarhának. Igaz, ami régen biztos megélhetést adott egy családnak, ma már kevés. Ezt be kellett látnom. Nekem az életem a mezőgazdaság, ebben nőttem fel, ezt csináltam mindig. Nem is akarok lemondani róla. Legalább az maradjon meg, amit eddig sikerült megtartani. Fájt a szívem nagyon, amikor az utolsó tehenet is kivezették az udvaromból, de elfogadom, hogy most ezt hozta a sors. A hagyományos gazdaságok nem életképesek, a klasszikus gazdacsaládok eltűnnek. Éppen, mint a miénk is – fogalmazta meg tapasztalatait a Kisalföld érdeklődésére Szíjártó Imre.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

TOP 5