Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

afolia.jpg 

Valóságos európai prémiumzöldség-nagyhatalom lehetne hazánk, ha egységes jogi szabályozással meg tudnánk sokszorozni a termálvízzel fűtött fóliasátrak számát Magyarországon. A csongrádiaknak, Bács-Kiskun és Békés megyeieknek nem is kell bemutatni a technológiát: már évtizedek óta használják a gazdaságos és környezetbarát energiát, amivel nemcsak bio-, hanem klímabarát zöldségeket termeszthetnek.

Magyarország agrárország – szoktuk mondani, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar gazdák csak úgy tudják megállni a helyüket a világpiacon, ha továbbra is a minőségre és az ízre koncentrálnak, mennyiségben úgysem vetekedhetnek a riválisokkal. Ha olcsóbban adnák azonban, még kelendőbb lehetne a magyar zöldség.

Ezen segíthet a fóliasátras termesztés, különösen, ha termálvízzel oldjuk meg a fűtést – mondta el a Helyi Híradók kérdésére Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke.

A megoldás korántsem új, Szentes környékén már a 60-as évek óta használnak termálvizes kutakat a fóliasátrak melegen tartására, és ezek fél évszázad után is működnek. Ez a vidék, Csongrád megye, valamint Bács-Kiskun és Békés déli tájai hagyományosan élen járnak a geotermikus energia kiaknázásában: az itteni homokkő különösen alkalmas a kútfúrásra, a víz kellően forró (mind a 32 szentesi kútban legalább 60, helyenként 90 Celsius-fokos) és a szaktudás, a mezőgazdasági kultúra is rendelkezésre áll. Az itteni tapasztalatok alapján mondja Ledó Ferenc, hogy a termálvizes fűtés 30 százalékkal olcsóbb, mint ha gázt használnának, ráadásul munkahelyet teremt, és nem jár szén-dioxid-kibocsátással.

Hogy miért nem fűtünk több helyen a földből feltörő meleg vízzel, annak több oka is van. Egyrészt nincs olyan jogszabály, mely külön a termálvíz használattal foglalkozik, és ami a terület minden fontos jogi kérdését rendezi – emelte ki Nagygál János, a Magyar Geotermális Egyesület alelnöke. Probléma az is, hogy megszűnt a legfőbb tudásbázisnak számító intézmény, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (Vituki).

A kutak ügyét több, de inkább kevesebb sikerrel próbálja egyengetni a terület új gazdája, a katasztrófavédelem – tette hozzá. A kutak létrehozásának költségei mindenesetre csökkentek, mivel a kormány 2025-ig eltörölte a kinyert termálvíz kötelező visszasajtolását, ráadásul a vízkészleti járulék mértékén is sokat faragott.

A termálvízzel még így is sok a munka: magas ásványianyag-tartalma miatt rendszeresen tisztítani, cserélni kell a csöveket, berendezéseket, a felhasznált vizet pedig kezelni kell, mielőtt a földbe vagy egy folyóba engednék. (A törvény gyakorlatilag szennyvízként kezeli.)

Nagygál János mégis úgy látja, hogy a nehézségek ellenére megérné előtérbe helyezni a termálvizes fűtést – és korántsem csak a mezőgazdaságban –, ami az ország ambiciózus környezetvédelmi céljainak elérését elősegítheti. A technológián mindig van mit javítani, de a geotermikus energia használata már így is megéri, főként, ha nem csak a számokat nézzük – hangsúlyozta a szakember.

"Lehet, hogy egy fóliasátorban vagy általában a mezőgazdaságban dolgozni nem olyan jövedelmező, mint alkalmasint egy autóipari multinál, de a föld a miénk, és a miénk is marad, és folyamatosan, hosszú távon munkát, megélhetést ad azoknak, akik ragaszkodnak a vidéki életformához" – fejtette ki Nagygál János.

A termálvízkincs korántsem kifogyhatatlan, de a jelenlegi fogyasztásunkkal számolva így is nagyjából 500-600 évre elegendő van belőle – tért ki rá Ledó Ferenc. A szakma azzal számol, hogy a vízfogyasztás a kétszeresére nő a következő évtizedben, de még így lenne 300 évünk rá, hogy kitaláljuk, hogyan pótoljuk a kitermelt mennyiséget, hogy ne fogyjunk ki belőle - mondta a terméktanács elnöke.

A szakember szerint eleve sokkal több zöldséget kellene fólia alatt termeszteni, így egy szezonon belül huzamosabban lehetne megfelelni az áruházláncoknál felállított szigorú mennyiségi és minőségi követelményeknek. Ezzel párhuzamosan lenne célszerű fúrni az új termálvízkutakat, miáltal a zöldségeinkről azt is elmondhatnánk, hogy „karbonmentesen”, minimális szén-dioxid-kibocsátással készülnek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

A kép csak illusztráció