Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_akrameter.jpg 

Sokan olvasták a cikk első részét Holzer csodálatos kertjéről, melynek folytatásaként alább olvasható a további két videó kivonatos változata, illetve megtekinthető természetesen a két kisfilm is.

A gazda a harmadik videó kezdetén arról beszél, hogyan melegíthető fel a víz akár 25 fokosra is a tavakban, illetve hidegebb víz beengedésével a tavakba hogyan alakítható, állatható be ott a víz hőmérséklete. A tavak meleg levegőt párologtatnak a környezetbe, folytatja a kertész, így az is felmelegszik, melynek során olyan növények is termeszthetővé válnak a hegyekben, amelyek különben a hideg miatt ott nem élnének meg. A melegítésnek télen is szerepe van, a jég ugyanis a melegedő kövek miatt megrepedhet, így a tavakban keletkező gázok szabadon távozhatnak a légtérbe. Továbbiakban a gazda a „napcsapdaként” funkcionáló tavak kialakításáról beszél, melynek kapcsán a filmben láthatjuk, milyen dús vegetáció virul a tavak környékén.

Holzer számára nem probléma a friss ivóvíz beszerzése, a háza fölött lévő forrást csak annak irányába kellett telepítenie, így egész évben rendelkezésére áll az éltető forrásvíz. De a kertész nem csak emiatt kedveli a vizet, felhasználja annak erejét is. Egy mini erőművel annyi áramot termel, amelyre szüksége van neki és a gazdaságnak, mely így független az áramszolgáltatóktól, Holzer önellátó. Amikor a film készült, a gazda éppen új tavakat tervezett megvalósítani, aminek az ellátásához egy másik erőművet is rendszerbe állított, ez azóta már működik is.

Továbbiakban a kertész még azt is kifejti, hogy a víz az éltető erő, ugyanígy az esővíz is, amit fenn kell tartani a hegyekben, ezáltal a föld termőképessége is megmarad, a humusz nem folyik el a vízzel együtt a völgybe. Mindehhez nem kell sok munka, környezeti változtatás, mint sokan gondolnák, egyszerűen csak tervezetten kell „beavatkozni” a természetbe, és akkor az már minket szolgál. A víz megtartásának az az előnye különben, hogy a gazdaságban nem kell öntözni, a kertésznek amúgy is megvan a véleménye a vízzel való öntözésről, ami szerinte sokkal rosszabb, mint az esővíz felhasználása. Ahol vízzel öntöznek, folytatja gondolatait a gazda, ott trágyázni is kell, hisz a víz kimossa a talajból a szerves anyagokat, amit aztán pótolni kell. A hegyekben ezt sem kell, a szerves anyag megmarad a földben, illetve magától, a növények által pótlódik. Nem kétséges, hogy az öntözés és a trágyázás elhagyásával mennyi költséget takarít meg a gazda, no meg az idővel is spórol. Holzer még arról is beszél, a különböző növénytársításokkal hogyan adják át egymásnak a növények a vizet (váltóhatás), azaz hogyan szabályozza magát a kert. Mint elmondja, a gazdaságban ismeretlen fogalom a szárazság.

A harmadik rész végén Holzer a fenyőerdőkről beszél, melyekről nincs jó véleménye. Savanyítják szerinte a talajt, mely nem tesz jót a természetnek. (folytatás a negyedik részben.)

A gazda folytatja, illetve részletesebben is kifejti a negyedik rész elején a fenyőerdőkről alkotott negatív véleményét. Beszél arról is, hogy az ilyen erdő három generáción át történő kezelése nem gazdaságos, hisz az erdő kivágása csak ennyi idő múlva érné meg, mert ekkor termelhető ki az ideális faanyag. Ennyi időn keresztül azonban több a költség vele, mint a haszon.

Továbbiakban arról látunk képkockákat, a kertész hogyan hasznosítja tudását, és hogyan alakít át, ha kell, akár radikálisan is, mások tulajdonában álló földeket azok felkérésére olyan kertekké, mint az övé, így terjednek a környéken a „csodagazdaságok”.

Mint látható, a gazda már a teraszok, a tavak kialakításakor elkezdi a gyümölcsfák telepítését is, - ebben az esetben például 1500 darabot ültetett -, megakadályozva ezzel a monokultúrás fenyőerdők kialakulását. A fák ültetését követi a vegyes vetőmagok ugyanott történő elszórása is, mely által 50 féle növény, virág és zöldség terem a teraszokon. Ahogy megjegyzi a kertész, minimális bevetéssel, maximális hozam realizálható.

Későbbiekben már a cseperedő fákat és a virulni kezdő növényközösségeket látjuk a filmben, majd Holzer elmagyarázza, miközben képen is látható, hogyan kell a teraszokat kialakítani, dombágyásokat építeni, és milyen hibákat kell közben elkerülni. Ostorozza közben a bürokratikus hivatalnokokat is, akik csak erőszakkal képesek beavatkozni a természetbe, a finom módszereket, amiket ő használ, egyszerűen nem ismerik.

De beszéljenek helyettünk a képkockák, hogyan kell létrehozni egy ilyen gazdaságot!

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: maga a két videó

Kép

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...