Támogatjuk a vízügyi problémák megoldására tett erőfeszítéseket - VI. Víz Világfórum, Marseille

(Szerkesztő megjegyzése: a Világfórum hivatalos közleményei mellett azért fordítsunk egy kis figyelmet másra is: vízpazarló Európa, víz kisajátítása, illetve vizek védelme. Ne felejtsük el, hogy a víz olyan erőforrás, melyért akár háborúkat is vívtak az emberek, és még fognak is. Egyre többet a jövőben.)

Magyarország számára a Marseille-ben zajlott VI. Víz Világfórumának egyik fő tanulsága, hogy míg a vízhiány egész földrészeket sújt, addig hazánkban vagy a szélsőséges időjárással kell megbirkóznunk, amely hol árvizet, hol aszályt okoz, vagy pedig az ipar által okozott környezetszennyezéssel kell küzdenünk - mondta az MTI-nek Nagy Andor, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke.

A kereszténydemokrata politikus és Kovács Péter helyettes államtitkár képviselte Magyarországot a vízügy legfontosabb nemzetközi eseményén, amelyet március 12. és 17. között rendeztek meg a dél-franciaországi városban.

Míg az 1997 óta háromévenként megrendezett vízügyi világfórumok korábban az ivóvíz hozzáférésének lehetőségeiről folytattak eszmecserét, a hatodik találkozó - amelyen 140 ország képviseltette magát - „a megoldások" megtalálását tűzte ki céljául.

Nagy Andor elmondta, hogy a találkozón mintegy nyolcvan állam parlamenti képviselői külön nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amelyben megerősítik azt az ENSZ-Közgyűlés által 2010-ben elfogadott elvet, miszerint az egészséges ivóvízhez és a közművesítéshez való jog emberi jog.

Az ENSZ adatai szerint ennek ellenére 800 millió és 1 milliárd közé tehető azok száma a világban, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük ivóvízhez, a megfelelő higiéniához való hozzáférés pedig nagyon egyenlőtlen a világban. A vidéki övezetekben jelentős javulás történt az elmúlt években. A nagyvárosokban azonban - a nyomornegyedek térnyerésével - kevéssé változott a helyzet: az UNESCO szerint 2,6 milliárd embernek nem áll rendezésére közművesítés, s emiatt még mindig a víz útján terjedő betegségek (kolera, hasmenés) számítanak az első számú haláloknak a világban.

Magyarország a képviselő szerint vízügyi szempontból előnyös helyzetben van. A kiterjedt ivóvízbázisoknak és nemzetközi viszonylatban is kiváló vízügyi szakembereknek köszönhetően ugyanis elég víz áll rendelkezésre. A tiszai ciánszennyezés és a kolontári katasztrófa ugyanakkor megmutatták, hogy ez törékeny állapot. „A gyakori árvizek, belvizek és aszályok pedig arra figyelmeztetnek, hogy nemzeti és nemzetközi szinten is mindent meg kell tennünk a vízkészlet-gazdálkodás fenntarthatóvá tételéért. Ezzel nemcsak a jövőnket biztosítjuk, hanem a zöldgazdaság eszközeivel fejlődésünket, „vizes nagyhatalmi státusunkat" is megalapozhatjuk" - hangsúlyozta Nagy Andor.

A konkrét javaslatokat érintően a képviselői fórum résztvevői elkötelezték magukat arra, hogy a vízzel kapcsolatos stratégiai kérdéseket (az ivóvízhez való hozzáférést, a közművesítést és az integrált vízgazdálkodást) a politikai közbeszéd egyik legfőbb témájává teszik. Ennek érdekében a parlamenti képviselők a gazdagabb és szegényebb régiók, illetve országok közötti szolidaritási mechanizmus elindítását is elengedhetetlennek tartják.

Magyarország szempontjából fontos témaként említette Nagy Andor a szigorúbb nemzetközi egyezmények megkötésének szükségességét a határokon átnyúló vízszennyezések miatt, utalva a tíz évvel ezelőtti ciánszennyeződésre. Egy 1997-es ENSZ-egyezmény már foglalkozott a kérdéssel, de azt számos tagállam nem írta alá - emlékeztetett a képviselő.

A parlamenti képviselők nyilatkozatukban arra is felszólítják a politikai döntéshozókat, hogy a globális felmelegedés és a zöld gazdaság kérdéseivel foglalkozó a Rio+20 elnevezésű ENSZ-konferencia - amelyet júniusban rendeznek Rio de Janeiróban - vegye fel témái közé a vízügyi kérdéseket is.

Forrás: MagyarHirlap