Skip to main content

A helyi piacok erősítésének lehetőségeit tekintették át annak a konferenciának a résztvevői, akik a Völgy Vidék Közösség meghívására Alcsútdobozra érkeztek március 30-án. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt a Darányi Ignác Tervben nyíló lehetőségekről és az új szabályozásról.

A vidék megújítására minden feltétel adott. Benne van a kormányprogramban, a Darányi Ignác Tervben, valamint vannak képzett vidékfejlesztőink és tettre kész polgármestereink – mondta Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz polgármestere köszöntőjében.

A termőföld kincs – emelte ki előadásában V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Mint mondta: el kell kerülni Szlovákia példáját, ahol a legjobb termőföldeket napelemekkel telepítették be. Az államtitkár kifejtette: arra is törekedni kell, hogy ne használjon évről évre több földet az egyre fogyó népesség. „Az agrárium maga a természet karbantartója. Fontos, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszert állítson elő, de a másik feladata az előbbivel egyenrangú. A termelés révén lehetséges a természet fönntartása, annak továbbadása gyermekeink, unokáink számára, valamint a vidéki közösségek fennmaradása az ország egész területén.”

Szabadkai Andrea, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének tagja a helyi termékek piacra juttatásának megváltozott jogszabályi feltételeiről tájékoztatta a megjelenteket. A mennyiségi határok nőttek – mondta – így például tejből napi 200 liter értékesíthető és e felett még 40 kg tejtermék előállítását és értékesítését engedélyezi a szabályozás. A húsfeldolgozás terén is több termék esetében nyitott a szabályozás. A kistermelő nyers húst értékesíthet a kiskereskedelemben vagy a vendéglátóiparban, de piacon és rendezvényeken nem. A falusi vendégasztal szolgáltatásba pedig bekerültek a méhészeti termékek.

Konrád Istvánné „a jogszabályokkal tarkított kusza világban” egyszerűbben fogalmazott: a parlagon maradt, gazos földeket fel kell szántani, be kell vetni, hiszen ezeken a területeken megtermelhető a közétkeztetésre és a rászoruló családok számára a burgonya. A Magyar Piac Szövetkezet elnöke kiemelte Komlóska, Lengyeltóti, Martonvásár és a budapesti Liget tér példáját, ahol jól működik a helyi piac program és ezeket a jó gyakorlatokat országszerte követni kell.

A martonvásári piac újjáéledéséről és életéről tartott előadást Tóth Andrásné. A Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület elnöke elmondta, hogy sok külföldi példát végignéztek a piacnyitás előtt. Ezekből építették fel azokat a kereteket, amelyek között ma is virágzó piaccal rendelkezik a település. A téli hónapokban is nagy érdeklődés mutatkozott a piacolás terén Martonvásáron, amely a kézművesek bevonásával volt lehetséges.

A szervezők jövőbeli terveikről beszéltek a megjelenteknek Alcsútdobozon. A Völgy Vidék Védjegy Programot Szendrői Júlia és Molnár Balázs mutatták be. Az európai védjegy nemcsak a helyi termelők európai megjelenését biztosíthatja, hanem a minőség kiemelésével a vidék felemelkedésének záloga lehet – jelentették ki az előadók.

Az előadásokat követően ízletes helyi termékek kóstolására volt lehetőség, majd a program fórummal zárult. Az előadók többek között helyi piacokhoz kapcsolódó módszertani segédlet elkészítésére, egyes termékek (pl. bor, lekvár) értékesítési lehetőségeire és a közétkeztetésre vonatkozó kérdéseket és javaslatokat kaptak.

Forrás: VM VKSZI

 

TOP 5