Skip to main content

Az Európai Uniónak nem érdeke, hogy a magyar mezőgazdálkodás a saját lábára álljon és ellássa az országot egészséges termékekkel, javítva az élelmiszer-önrendelkezés feltételein.

Az első Somogyi agroszociális szimpóziumon emellett arról is szó volt, hogy a Start munkaprogram nyolcezer hektárra, gyenge minőségű földterületekre szorított növénytermesztése tarthatatlan, az államnak 170 ezer hektárnyi területről kell belátható időn belül gondoskodnia. Elhangzott az is: az agráriumnak elsősorban nem a munkahelyteremtésről és a nyereségről kellene szólnia, hanem a társadalom egészségről. Amit ugyanis ma megeszünk, abban a háború utáni időszakhoz képest töredék tápanyag, vitamin és ásványi anyag van. Méregevésben viszont túlteljesítünk.

Az uniónak nem érdeke, hogy a magyar mezőgazdálkodás a saját lábára álljon, ellássa magát, és javítson az élelmiszer-önrendelkezés feltételein a gödöllői Szent István Egyetem dékánja szerint. Gyuricza Csaba erről a felsőmocsoládi Bánó Mária Kastélyszálló első Somogyi agroszociális szimpóziumán első napján beszélt szerdán. Elmondta: hazánkban ma 1,6 millió agráriummal összefüggő lehetőség van, benne 13 ezer társas és 566 ezer egyéni vállalkozás. Több mint egymillióra tehető azoknak a kiskerttulajdonosoknak a száma, akik nem ok- vagy célszerűen használják a területüket.

Gyuricza Csaba elmondta, a hazai háztájik helyzetbe hozása nélkül se a lecsökkent állatállományt felfuttatni, se az önellátást kiszélesíteni nem lehet. Ezen csak saját erőnkből változtathatunk, mert az uniónak nem érdeke a magyar élelmiszer-önrendelkezés fejlesztése. Az EU-nak az az érdeke, hogy spanyol, olasz, dél-amerikai import zöldség-gyümölcs legyen a hazai polcokon, mondta a gödöllői mezőgazdaság- és környezettudományi karának a dékánja. Hozzátette: az nem lehet cél, hogy mindenki önellátó legyen, akinek kiskertje van, de sokat kellene előre lépni.

– Nemcsak Somogyország lehetne az ország éléskamrája –, utalt a dékán a Gelencsér Attila megyei elnök megnyitójában elmondottakra –, hanem az ország lehetne egy nagy éléskamra. Ehhez azonban annak a tudásnak a visszaszerzésére volna a szükség, amit egykor nagyszüleink a szüleinknek adtak tovább. Ez mára elkopott, az alapvető növénytermesztési képességek is hiányoznak, nemhogy az állattartáshoz szükségesek.

A gödöllői szakember kiemelte: szeretni a piacokat, ha csak teheti, odajár vásárolni, és egyszer megfelelő laborháttérrel bevizsgálta és összevetette a gödöllői kofánál és a multinál vásárolt sárgarépa beltartalmát. A háztájik egy részében bizony nem sajnálják a vegyszereket, szintetikus készítményeket. Messzemenő következtetésekre talán nem jogosít mindez, de a multi répája nyert, mert sokkal kevesebb volt benne a károsanyag, a vegyszermaradvány.
– A mezőgazdálkodás is szakma, de manapság olyan, mint a politika és a foci, mindenki érteni vél valamicskét hozzá – érzékeltette az alapvető gondokat Gyuricza Csaba.

A környezeti és élelmiszerkárok tekintetben még döbbenetesebb adatsort vetített a vidékfejlesztési tárca képviseletében Bardócz Zsuzsanna miniszteri tanácsadó. Az elmúlt félszáz év változásait vetette össze: a családi gazdaságoktól a nagyüzemi élelmiszer-előállítás agrobizniszéig. Azt mondta például, száz importcitromból 86-ban mérnek károsanyagot, grépfrútból százból 98-ban. Százhárom vegyszer közül 55 található meg az emberi vérben, ebből 46 nem bomlik le. Még a 40 éve betiltott DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarölő is szinte minden emberben ott van.
– Az őskorban 33-38 százalék volt a levegő oxigéntartalma, ma ennek durván a fele, metropoliszokban csak 12-15: hétszázalékos oxigéntelítettség alatt nincs élet – e gondolattal vezette be előadását az egyetemi tanár, az MTA doktora. – Az egészségesség mára szembe került a mezőgazdasági szempontokkal.

Az 1954-es állapothoz képest, hangzott el a példa, a búzának 66 százalékkal csökkent a kálcium- és 29 százalékkal a réztartalma, míg az E-vitaminból 85, B-ből 16-50 százalékos a csökkenés. Paradicsomnál magnéziumból 78, vasból 83 százalékkal mértek kevesebbet tíz éve, míg C-vitaminból 74 százalékkal, B-ből 60-80 százalékkal kevesebbet ehetünk ki e zöldségből. Amikor a tojásból öt hét alatt jut el a csirke a boltokba, nincs mit csodálkozni. Az USA-ban azt mérték meg, hogy egyes vitaminokból mennyivel kevesebbet eszik meg egy ember egy nap alatt: 30-60 százalékos a csökkenés.

– A harmadik világ élelmiszerhiányból adódó A-típusú éhezésénél a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint ma több veszéllyel fenyeget a fejlett országok B-típusú éhezése, vagyis az egészségtelen táplálkozásból adódó, és rengeteg betegséggel fenyegető elhízás – mondta Bardócz Zsuzsanna. – Átlagosan 15 tonna táplálékot eszünk meg életünk során, nagyon nem mindegy, hogy mit: a megoldást a hazai és a helyi élelmiszerek fogyasztásának fejlesztése jelenti.

– Meg kellett tanítani, melyik a dughagymának az alja – így idézte a mezőgazdasági Start munkaprogram kezdeti nehézségeit Sipos Gyula. A belügyi iroda vezetője azt mondta: értékteremtő munkát akartak adni azoknak, akiknek az elsődleges munkaerőpiacon azért nincs esélyük, mert az elsődleges munkaerőpiac betelt. Kopátsy Sándor közgazdász új könyvéből idézett: a versenyre épülő piacokon mindig lesznek vesztesek. Viszont a mai szövetkezetesítéshez se tudásuk, se vagyonuk nincs a tagoknak, szemben a háború utáni időszak kolhozosításával. Legalább a pozitív nullát el kell érni, ha közpénzből gazdálkodunk, utalt az eredményességi elvárásokra Sipos Gyula hozzátéve, 1600 „állam által inkubált szövetkezetecske” működik az országban, 120-140 közfoglalkoztatottakkal.

– Helyi hős nélkül sehol sem megy, ők általában a polgármesterek, akik motorjai a termelésnek – mondta a belügyi tárca Szociális Szövetkezetek Programiroda vezetője. Aki kiemelte, kevés a föld a gazdálkodáshoz, a 4,5 millió hektáros termőföldállomány néhány százalékát, 170 ezer hektárt kellene elkerülhetetlenül bevonnia az államnak (az 1700 ezernél kisebb népességű településből számolva) ebben az agroszociális programba.

Forrás

Kép

TOP 5