Hét évvel ezelőtt az akkori Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében zajló homokhátsági célprogram keretében indult el a Kamra-túra Homokháti Gazdaudvar Hálózat. A gazdálkodók felismerték, hogy közösen többre vihetik – ezt segíti 2011-től a Tanyafejlesztési Program és a megújult agrárkamara is.
– Nagy eredménynek tartjuk, hogy a program meghirdetésénél a szaktárca figyelembe vette több mint ötven kisprojektünk tapasztalatait – mondja Dene Orsolya, a kecskeméti székhelyű Bács Agrárház Kft. (a kamara gazdálkodókat segítő vállalkozásának) ügyvezetője. – Nekünk 2011-ben hétmillió forintot sikerült elnyernünk a piacra jutás elősegítésére, így folytathattuk a korábbi években kialakított Kamra-túra kezdeményezést. Gazdákat segítő szolgáltatások, képzések, saját fejlesztésű programok szerepeltek kínálatunkban. Kiadványokat készítettünk a kistermelői élelmiszer-termelésről, a szárazságtűrő növényekről és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségekről.
A Bács Agrárház Kft. a 2013-as tanyafejlesztési pályázaton nyert 30 millió forintot, a tervek megvalósítása a Homokhátsági tanyai gazdaságok piacra jutásának segítése címmel jelenleg is tart. Gazdadélutánokat szerveznek, képzéseket tartanak a tanyán alkalmazható megújuló energia jegyében, folytatják az ismeretterjesztő füzetek kiadását. Még nagyobb hangsúlyt fektetnek a Kamra-túrára s annak marketingjére. Túraútvonalat alakítanak ki a direktértékesítő, falusi vendégasztalt működtető tanyai gazdaságok számára, illetve német és magyar nyelvű térképet készítenek a csoportba tartozó gazdaudvarokról.
– Szeretnénk újabb húsz gazdával bővíteni a Kamra-túra kínálatát – folytatja Dene Orsolya. – Folyamatosan feltárjuk a Homokhátság árutermelő tanyai gazdaságainak termékeit, hogy minél szélesebb legyen a felhozatal. Reklámanyagot állítunk össze a gazdákról, melyet piacokon, idegenforgalmi irodákban helyezünk el. Ettől kezdve a fogyasztókon a sor. Persze őket is meg kell szólítanunk. Példa a közvetlen értékesítési rendszerekre a francia AMAP-módszer – szövetség a kistermelői mezőgazdaság fenntartásáért –, amit Franciahonban is tanulmányozunk majd tavasszal. Mit lehet tőlük átvenni? A jövő a közösségi boltok megszervezésében rejlik. Ha volna rá szabályozás, a kistermelők egymás termékeit is értékesíthetnék.
A Kamra-túra egységes erőt képvisel, tavaly harmincnyolc taggal egyesületet hoztak létre. Hogy ez mennyire okos lépés volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legutóbbi Tanyafejlesztési Program pályázatán elnyertek négymillió forintot, amiből a termékfeldolgozáshoz szükséges eszközöket – például mérleget, címkézőt – vásároltak.
HELYIT HELYBEN. Az agártárca évek óta a Tanyafejlesztési Program többmiliárdos kereteiből a termelőket segítő helyi piacok kialakítását támogatta eddig a legnagyobb összegekkel. Így fordulhatott elő, hogy még a fővárosba is jutott „tanyasi" pénz. Igaz, a vevők nagy része nem megy el vidékre, tanyákra a termékekért.
Kép: Nemes Mátyás, a Kamra-túra egyik szállítója, Fotó: Ujvári Sándor
TOP 5
