Érdekes videó látható a neten, a beszélgetés a Tudás Presszót működtető Tudástársadalom Alapítvány folytatta Somlyódy László professzorral. Kiindulópontként az a kérdés vetült fel, van-e, lesz-e elég vize Magyarországnak a közeljövőben, hisz hallunk olyan híreket is, hogy víznagyhatalom vagyunk, majd olvasunk olyan cikkeket is, ami épp az ellenkezőjét állítja.
- Valóban hallunk ilyen és olyan híreket, de ha komolyabbra fordítjuk a szót, akkor azt lehet mondani, hogy a vízzel könnyű gazdálkodni, ha éves szinten fejenként 100 m3 áll rendelkezésre. Ez egy jó ökölszabály, jó kiindulópont lehet. Ehhez képest Magyarországon 10.000 m3 jut egy főre, így azt lehet mondani, hogy van elég víz, akár értékesíteni is lehetne a felesleget. De ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy mennyi csapadék hullik, és mennyi víz hagyja el az országot, akkor ez a mérőszám már csak 600. Ugyanakkor a folyókon keresztül érkezhet a szükséges többlet, de mindezt még befolyásolhatja az is, hogyan oszlik el a víz az országban. Pl. a Dunántúlon a vízfolyások sűrűsége alacsony, a homokhátságon vagy a Nyírségben még ennél is kevesebb a víz. Mindebből tehát az következik, főleg ha figyelembe vesszük a hiányzó 40 m3-t, hogy a vízzel igen nehéz gazdálkodni. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy pl. Izraelben 100-200 m3-rel gazdálkodik egy fő, így a kérdés megválaszolásában az a lényeg, hogyan gazdálkodunk a vízzel.
- Ez óriási beruházásokat igényel, nem?
- Nem, elsősorban gondolkozást igényel. Kutatást igényel, aztán igényel beruházásokat is, hisz a beruházások így lényegesen olcsóbbak. Míg korábban a nemzetközi mezőnyben az a kérdés állt a középpontban, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, és ezt úgy hívtuk, hogy vízgazdálkodás, ma már igénygazdákodásra cseréltük fel a fogalmat ott, ahol kevés, vagy kevesebb a víz. Így hihetetlen eredmények érhetők el az időjárás-előrejelzéssel kombinált öntözés területén, vagy pl. az iparban. Példaként említhető Kalifornia, ahol a beruházások pár év alatt megtérülnek, a vízfogyasztás azonban mégis a harmadára csökken. Tehát nem igaz az a sokszor hallott állítás, miszerint a beruházások pénzt nyelnek.
Én valamikor javasoltam, hogy Magyarországon a lakosság számára vízórákat kellene telepíteni, de az volt az érv, hogy minek, itthon senki sem fog ilyen órákat venni. Aztán a 90-es évek elején, derekán sok cég gazdagodott meg azon, hogy vízórákat kezdett el forgalmazni, hisz a lakossági vízfogyasztást a városokban a harmadára kellett csökkenteni. Vidéken ennél is kevesebb volt a vízfogyasztás. Ugyanez irányadó egyébként a mezőgazdaságban is, ott is óriásiak a lehetőségek, de ugyanez irányadó az iparban is.
Remélhetőleg, sikerült felkelteni a kedves olvasó érdeklődését, továbbiakban
1. Pl. leváltható-e a vízfogyasztás a wc-k öblítése kapcsán? Átalakítható-e a város csatornarendszere? Elbírná-e az állam ezeket a drasztikus átalakításokat?
2. Mi a rendszerszemlélet?
3. Milyen változásokat hoz a klímaváltozás?
4. Hasznosítható-e az óceánok, tengerek vize? Intő példa-e az Aral vagy a Csád tó vagy egyes folyók eltűnése? Mi a népesedéssel való összefüggés?
5. Hogyan fogható fel az árvíz vagy a monszun?
6. Mi a vízszennyezés problematikája? Azaz mennyivel csökken ezáltal az édesvízkészlet a jövőben?
7. Mi a konfliktusok, konfliktussorozatok növekedésének az oka? Vagy miért nem következtek be emiatt eddig háborúk?
8. Milyen alapszabály alakítható ki, milyen következtetések vonhatók le a szimulátorok alkalmazásával?
9. Túlszabályozott-e a Tisza? Mi az Új Vásárhelyi Terv? Hány tározó épült és hány kellene még?
TOP 5
