120303b1_pazarlas_nelkul.jpg

De szép is lenne. Meg könnyű is, hiszen pénz nélkül nehezebb pazarolni.

Elgondolkodtatok már azon mennyi felesleges dolgot vásárolunk, halmozunk fel, raktározunk a lakásunkban és dobunk ki aztán nagy ívben a szemétbe? Legyen az élelmiszer, használati tárgy, vagy a fogyasztói társadalom igényeinek művészi generálói által a tudatalattinkba égetett haszontalanságok, vágyott életérzésekbe csomagolt SZEMÉT!!!

Kedves olvasó, ugye neked sem kell sokat kutatnod az emlékezetedben, sem az otthonodban, hogy találj 1, 2, khm … több tucat ilyen holmit? Ami már akkor hulladék volt, mikor a kemény munkával megkeresett pénzedet kiadtad érte? Mondok néhány személyes példát: Plüssmaci, plüsskutyi, plüssnyuszi,  mert olyan cukik,  „A legjobb férj” , „A legszebb szakács” feliratú hűtő mágnes csodák mert olyan jópofák, és még sorolhatnám…

Bevallom - mert mindig be szoktam - hogy bizony volt idő mikor én is megszédültem az akciók, a 2 az 1 áráért típusú ajánlatok láttán, s tömérdek olyan dolgot pakoltam a kosaramba, amit amúgy eszem ágában sem volt megvenni.

120303b2_pazarlas_nelkul.jpg

Tippek túlfogyasztás ellen, avagy a fokozatos leszokás

  1. Ha muszáj a nagy hiperszuperekben vásárolnod soha ne indulj el lista nélkül. Céltudatosan, csak és kizárólag a szerint haladj, rengetegszer fognak megkísérteni, légy erős.
  2. Soha ne indulj el éhesen! Tervezd meg, mit szeretnél főzni, és a listádat ez alapján állítsd össze. Különben a kosarad tartalma alapján minden nemzet konyhájának fő fogásaihoz szükséges alapanyag néz majd veled szembe a pénztárnál, kábé mintha a körutazás is benne foglaltatna az árban :-)
  3. Ha van lehetőséged, próbálj meg a kevésbé hiper, magyar üzletben vagy a sarki kisboltban vásárolni. Sokkal kevesebb ármány lesz itt, ami elcsábíthat.  A listádat azért ne hagyd otthon.
  4. Fedezd fel a péket, a hentest, a zöldségest, a vegyesboltot, ha van a közeledben, de nem ördögtől való, ha egyenest a piacra indulsz. Ide azért kell a bevásárló lista, mert több helyről kell beszerezned a szükséges élelmiszereket.
  5. Ha már elég bátor vagy felkeresheted a helyi termelőt! A vásárlást programmá teheted, ellátogathatsz egy tanyára a lakóhelyedhez közel. Megnézheted, hol készül az élelmiszered, közben csuda dolgok várnak rád. Hidd, el megéri a tervezést és az időt.
  6. Haladók tetszés szerint kombinálhatják a 3-4-5-ös pontot.

Van egy srác, Raphael Fellmer aki Berlin mellett szabadította fel magát ama nyomasztó teher alól, hogy a pénz miatt aggódjon. Gyakorlatilag egy mozgalmat indított, főként a bio boltok romlott és kidobásra ítélt élelmiszereiből halássza össze magának a betevőt. Hasznos tanácsokkal, receptekkel látja el követőit a lehetséges egészségügyi kockázatokról, és a kukázáshoz szükséges védőfelszerelésről.

Teljes cikk: http://pozitivnap.hu/kulfold/igy-lehet-penz-nelkul-elni-1-resz

120303b3_pazarlas_nelkul.jpg

A képen látható, hogy Raphael igen jól él s szomorú mennyi élelmiszer kerül a szemétbe. Bár az általa képviseltek például kisgyerekesek számára megvalósíthatatlanok, a kérdéssel foglalkoznunk kell. S teszi ezt már az Európai Parlament is.

Brüsszeli tudósítónk jelenti - EP: felére kell csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

(PLENÁRIS ÜLÉS, Mezőgazdaság − 23-01-2012)

Az európai háztartásokban, áruházakban, éttermekben és az élelmiszer-ellátási lánc egyéb pontjain az ehető élelmiszerek akár 50%-a is a szemétbe kerül, miközben 79 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt és 16 millióan szorulnak a jótékonysági intézmények élelmiszersegélyeire. A Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában mielőbbi intézkedésekre sürget annak érdekében, hogy az élelmiszer-pazarlás 2025-ig a felére csökkenjen, a rászorulók élelmiszerhez való hozzáférése pedig javuljon.

120303b4_pazarlas_nelkul.jpg

120303b5_pazarlas_nelkul.jpg

Az élelmiszer-pazarlás számokban

Jelenlegi pazarlás az EU 27 tagállamában: 89 millió tonna évente (ez fejenként 179 kg-ot jelent)
Előrejelzés 2020-ra (ha nem történik intézkedés): 126 millió tonna (40%-os növekedés)

Az élelmiszer-pazarlás felelősei:
– háztartások: 42% (ennek 60%-a elkerülhető lenne)
– gyártók: 39%
– kiskereskedők: 5%
– étkeztetési ágazat: 14%

S ehhez csatlakozik a következő, az Európai Parlament 2012. január 19-i állásfoglalása:

Hogyan kerüljük el az élelmiszer-pazarlást: hatékonyabb élelmiszerláncra irányuló stratégiák az EU-ban

Az Európai Parlament a sajnálkozáson kívül a felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy 2014-et nyilvánítsák az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem európai évének, amely kulcsfontosságú kezdeményezés az európai polgárok tájékoztatására és tudatosságuk növelésére, továbbá hogy hívják fel a nemzeti kormányok figyelmét erre a jelentős témára abból a célból, hogy a közeljövőben megfelelő forrásokat irányozzanak elő a közeljövő kihívásainak leküzdésére.

(Forrás: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&;reference=P7-TA-2012-0014&language=HU&ring=A7-2011-0430)

Hát igen, ez a minimum. De kezdhetjük alulról is, csinálhatjuk így is: „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” /Gandhi/

Írta: Gábor Eszter (gaiaalapitvany.hu) | 2012 március 02.