Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Ez a kép illusztráció

(Szerkesztő megjegyzése: Korábban mi is hírt adtunk Gönczi Péter kezdeményezéséről, így, úgy gondoljuk, a neki írt válaszról is tudósítanunk kell. http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/214-agrarforradalom-hazteton-es-hatsokertben-is
Akit érdekel az akvapónia, kattintson ide. http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/163-akvaponia_fenntarthato_elelmiszertermeles)

Az eredeti cikk:
Józan paraszti ész és pár pisztráng kellett csak a fagyban zöldellő konyhakerthez.

– Ez itt az Index madársalátája, ez meg az MTV Híradó retke – mutogatja a körömnyi hajtásokat a 34 éves online marketingszakértő, Gönczi Péter debreceni üvegháza agyaggolyós ágyásai közt, amelyekbe a magyar média java elszórta már vendégvetőmagjait. Újévkor ugyanis egy csapásra vált médiasztár a hajdúsági fiatalemberből és újszerű házi kertjéből.

Amikor a világéletében gazdálkodó, 86 éves nagypapámat először hoztam be ide, nem nagyon akart hinni a szemének. – Hol van itt a föld, fiam, a kavics alatt? - kérdezte, de ennél az eljárásnál nincs szükség földre - Népszabadság - Reviczky Zsolt

Történt, hogy a Civishir.hu című debreceni portál Göncziről szóló cikkét valaki megosztotta a Facebook közösségi oldalon. Az írásnak első nap másfél ezer olvasója lett, másnapra 5 ezer, harmadnapra 35 ezer.

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1202_120213a2_Ne_legyunk_mar_foldhoz_ragadtak.jpg

Ahhoz képest, hogy a „kicsit álmodó” Gönczi Péter az első médiaszereplés előtt 12 darab névjegykártyát készített magának (hátha megkeresik mondjuk az egyik helyi laptól vagy egy egyetemi kutatólaborból), Facebook-oldalának 32 rajongója néhány nap alatt 2100-ra gyarapodott, és már két lépést sem tudott megtenni telefoncsörgés nélkül. Pedig nem mosott aranyat, nem stabilizálta a forintot, és a klímaváltozásra sem talált megoldást.

Mindössze saját kútfőből, pénzből és kurázsiból felépített egy speciális üvegházat. Eszébe jutott valami, ami eddig senkinek: összekombinált két jól bevált módszert. Találmánya egyik összetevője egy Ázsiában ma is bevett növénytermesztési eljárás: halakat engednek a vízzel elárasztott ültetvényekre, hogy trágyázzák a rizspalántákat.

Mediterrán országokban annyiban módosul a dolog, hogy ott a gyümölcsés zöldségfélék valamilyen „termesztő közeggel” (agyaggolyóval vagy kaviccsal) töltött tálcákban nőnek. Kell még egy haltartály, amelynek a vizét ezekbe a tálcákba szivattyúzzák, az átfolyik a termesztő közegen, majd vissza a kopoltyúsok medencéjébe.

Az aranyhaltól kívánhat három fűszernövényt

Az akvapónia nevű eljárás elképesztően takarékos, vízfelhasználása az egytizede a szabadföldi kertművelésének. Gyakorlatilag csak a páraveszteséggel kell számolni. Ezenkívül önfenntartó és vegyszermentes: az állatok tápanyagban gazdag szerves hulladékát folyatják át a növények gyökerei közt, azok pedig megtisztított, oxigéndús vízzel szolgálnak a halaknak.

Sajnos a mi kontinentális klímánk nem kedvez túlzottan ennek a vizes rendszernek, legfeljebb akkor, ha azt egész kicsiben, az erkélyre vagy a szobaablakba telepítjük, és megelégszünk egy fűszerkerttel. De ha négytagú családunk teljes zöldségellátását ilyen módon szeretnénk megoldani, szóval akvapóniás kertünket a telkünk végébe telepítenénk, ahogyan azt a debreceni informatikus is tette, az december elejére gyönyörűen befagyna.

Gönczi Pétert épp azért kiáltották ki az utóbbi hetekben agrárforradalmárnak, mert volt olyan pimasz, hogy átvariálja ezt az évezredes rendszert. Pontosabban összepasszítsa azt egy egészen más típusú szisztémával.

– A kiskert volt a hobbim, ott csillapítottam az idegeimet a napi stressz után. Hagymám volt, céklám, paprikám, babom, uborkám, retkem. Lemondtam a vegyszerekről, élveztem, hogy a gyerekeim ébredés után leszakítottak két paradicsomot, és azt reggeliztük. Csakhogy jött a 2009-es meleg, párás nyár, és a gomba tönkrevágta az egész birodalmamat. Gondoltam, nem baj, tavasszal rakok egy pici fóliasátrat. Aztán eszembe jutott, hogy a debreceni füvészkertben láttam ilyen viktoriánus stílusú üvegházakat, amiket megsüllyesztettek egy méterrel, és a kaktuszok meg a pozsgásak fűtés nélkül átteleltek bennük. Tiszta sor, ásunk itt hátul egy gödröt, fölé rakjuk a sátrat, ezzel máris nyerek egy hónapot. Vadásszunk terveket az interneten!

Úgy hangzik, mint a román népmese

Olyan megoldást keresett Gönczi, amellyel ennél is hosszabb időre, akár egész évre kitolhatja üvegházi növényei termésidőszakát. A világhálón akadt rá a passzív szolár koncepcióra: egy ősi megfigyelésre, miszerint léteznek a világban önmagukat hűtő-fűtő rendszerek. Mint például az arizonai sivatag sziklába vájt, délre tájolt indián lakásai.

– Sajnos adatot nem találtam arról, hogy ez a passzív üvegház milyen fényviszonyok és külső-belső hőmérséklet mellett működik jól. Rábukkantam viszont egy másik videóra, egy hagyományos üvegházra, amibe egy amerikai pasas a hóból sétált be, odabent mégis zöldellt minden. Igaz, fűtés mellett. Amire felkaptam a fejem, az a házba épített akvapónia volt. Hirtelen összeállt: miért ne lehetne az önmagát hűtő-fűtő üvegházat az akvapóniával kombinálni?

Magyar nyelvű szakirodalom erről az ősi, de modern alkatrészekkel működtethető eljárásról gyakorlatilag nem létezett – a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (csak részben publikus) egyetlen kutatásán kívül.

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1202_120213a3_Ne_legyunk_mar_foldhoz_ragadtak.jpg

Ahhoz képest, hogy a 'kicsit álmodó' Gönczi Péter az első médiaszereplés előtt 12 darab névjegykártyát készített magának, Facebook-oldalának 32 rajongója néhány nap alatt 2100-ra gyarapodott, és a sajtó sztárja lett - Népszabadság - Reviczky Zsolt

Magad uram, ha szolgád nincsen, Gönczi nekiveselkedett az angol nyelvű szakirodalomnak, több hónapon át 4-5 órát olvasott éjjelente. Mindezt két, építész karon lezárt tanévvel és egy műszakimenedzser-diplomával a tarsolyában, halbiológiai vagy növénytermesztési ismeretek nélkül. Közben még a felesége is mondta a magáét, hogy el ne képzelje már a büdös halakat a kertben, azt meg végképp ne, hogy a megtakarított pénzünket ilyesmire szórja!

– Én csak számoltam és terveztem rendületlenül – vallja be a családapa. – Már tudtam, hogy az adataim szerint ennek az egésznek működnie kell. De azt is beláttam: ha valakinek nem tudom megmutatni, csak mesélgetem, hogy itt a telek végében télen-nyáron, hűtés-fűtés nélkül nő majd a saláta, ráadásul nem is földben, nem hiszi el. Igazándiból tényleg úgy hangzik, mint a román népmese: feldobom, semmi, leesik, traktor. Az ismerőseim fejében nem is állt össze a kép hosszú hónapokon keresztül.

Hat-hét bogár két hét alatt rendet vágott!

A haverokkal végül 2011 márciusában ásták ki a hátsó kertben a gödröt. Utána minden alkatrésznek meg kellett találni a magyar, olcsó megfelelőjét: csőnek, szivattyúnak, kavicsnak, építőanyagnak. Ki kellett nyomozni azt is, hol lehet beszerezni a köbméteres, műanyag IBC-tartályokat, azokat keresztbe vágni, az aljukra zúzott követ szórni, a tetejükre agyaggolyót, arra potyogtatni aztán az akvapóniás növények magvait.

– Előfordult olyan is, hogy „elmatekoztam magam”. Például kilukadt a tető, mert a polikarbonát tetőelemek óriási hőtágulását rosszul számoltam. Aztán lemérgeztem az első generációs halaimat, mert nem tisztítottam ki elég alaposan a korábban ipari ragasztót tároló tartályokat. Alighogy a harcsákat lecseréltem lillafüredi pisztrángokra, megjött a nyári tetűinvázió. Először kíméletes csalánpermettel mentem rájuk, de nagy részük másnap is ott röhögött a leveleken. Mit csináljak? Internet elő, nyomozás megint: katicabogár! Hívtam a gyerekeket, gyerünk a kertbe katicát gyűjteni! Hat-hét bogár két hét alatt rendet vágott!

Az első jel, amiről sejtette, hogy olyan nagyon nem kalkulálhatta el magát, egy június végi nap volt. Kint 33 fok, bent 31. Éjszaka mindig lehűl egy kicsit az üvegház, ráadásul nyáron magasan süt a nap, sokat visszaver az üvegfelület. A legfontosabbak ebből a szempontból mégis a vízzel teli, fekete hordók a ház északi falán, amik árnyékban vannak, így kánikulában hatalmas hűtőfelületként működnek.

Szóval a szélsőséges hőmérsékletek tompítására képes ez a rendszer: bent nincs igazi nyári forróság, amitől egy átlagos üvegházban – szellőztetés és hatalmas vízutánpótlás nélkül – kiégnének a növények. – A hidegekről egyelőre óvatosan nyilatkoznék, a saját szememmel akarom látni, mi történik mínusz 15 fok-ban: hány fokot mérhetek idebent, és milyen páratartalmat.

Frankó fűszerkert 200 literes akváriumból

Hogy mire megy Gönczi Péter ezzel a rengeteg információval? Miután nincs statisztika arra, hogyan működhet ideálisan a passzív üvegházi rendszer, magának gyűjti az adatokat, meg azoknak, akiket majd meg kell győznie ötlete működőképességéről. Abban viszont már most segíthet a kezdőknek, hogy pénztárcájukhoz és a beépíthető helyszínhez képest milyen méretű rendszer építésébe fogjanak és miből.

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1202_120213a4_Ne_legyunk_mar_foldhoz_ragadtak.jpg

Összekombinált két jól bevált módszert. Találmánya egyik összetevője egy Ázsiában ma is bevett növénytermesztési eljárás: halakat engednek a vízzel elárasztott ültetvényekre, hogy trágyázzák a rizspalántákat - Népszabadság - Reviczky Zsolt

Például a nemzetközi tapasztalatok szerint „kicsiben” a kavicságyas rendszer tökéletesen működik. Fizikai szűrőként szolgál a haltrágyás vízhez, biológiai szűrőként, mert ebben laknak a baktériumok, aztán ez a növényágy a zöldségeknek, ráadásul hozzájárul a víz oxigéncseréjéhez is, mert óriási felület. Házi méretben tökéletes megoldás. Hátránya, hogy 3,5 tonna követ, amit mondjuk Gönczi házi kertje elnyel, nem bírna el minden erkély.

Az akvapóniához ugyanis nem kell magánházban lakni. – Meg lehet csinálni a balkonon, de frankó fűszerkertet készíthetsz egy 200 literes akváriumból is – magyaráz a feltaláló. – Az aranyhalaid pont ugyanúgy úszkálnak, mint korábban, csak már van értelme. Föléjük rakhatod a zöldségeidet, csak egy ablak kell még hozzá. Az akvapóniánál kapálni, gyomlálni nem szükséges, a vetés annyi, hogy rászórod a magot a kavicsra.

Gönczi egyik tálcájában zellergumó kerekedik, a másikban retek pirul, terem még saláta, kapor, cékla, eper, répa, karalábé, zöldborsó, oregánó, bazsalikom, borsikafű, majoránna, menta, citromfű, sóska, spenót és hagymafélék. – Amikor a világéletében gazdálkodó, 86 éves nagypapámat először hoztam be ide, nem nagyon akart hinni a szemének.

– Hol van itt a föld, fiam, a kavics alatt?
– Itt nincs föld, papa.
– Szórhatnál rá legalább egy kis trágyát, hogy beinduljon!

– Nem kell, papa, trágya se… – nyugtattam. Furcsállta ugyan a dolgot, de hagyta, hogy jó ideig magyarázzam. Aztán csak annyit szólt: – Fiam, ez olyan, mint amikor háború után rebesgetni kezdték, hogy már van olyan rádió, amibe’ látszik, hogy ki beszél.

Készül egy ingyenesen letölthető online kiadvány

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1202_120213a5_Ne_legyunk_mar_foldhoz_ragadtak.jpg

Az akvapónia nevű eljárás elképesztően takarékos, vízfelhasználása az egytizede a szabadföldi kertművelésének. Gyakorlatilag csak a páraveszteséggel kell számolni. Ezenkívül önfenntartó és vegyszermentes - Népszabadság - Reviczky Zsolt

Az azóta megjelent tévéhíradó-tudósítással, online videóval és cikkdömpinggel járó médiaőrület Gönczi Pétert arra a hobbiszörfösre emlékezteti, aki egész életében a tökéletes hullámra vár. Amikor meg eljön, és 15-ször akkora, mint amire számított, egy másodperc alatt kell döntenie, hogy túl nagy, így inkább alábukik, vagy felugrik rá, és meglovagolja.

– Rádióknak azért mondtam nemet, mert tapasztalatból tudom: ha ezt az emberek nem láthatják, nem fogják elhinni – borzol végig a gazda fűszernövényágyásán.

– A bulvársajtóba szintén nem akartam bekerülni két „feldarabolta feleségét” kezdetű hír közé, meg hát az elején nem is a magánembereket akartam elsősorban elérni, hanem a szakmai közönséget. Azért mentem bele a Civishir.hu cikkébe, mert reméltem, hogy egy-két szakember felkapja rá a fejét. Ehhez képest telefonált nekem olyan magánszemély, aki csak kettőt kérdezett: mikor, mennyiért? Meg akarja tanulni a módszert, és fizetne érte. De a kistermelők levélhegyeitől kezdve a 233 lakosú borsodi falu utolsó segélykiáltásán át a többhektáros földet kezelő sérült emberek intézetéig mindenki megtalált. Ki kellett találnom valamit, mert napi nyolcórás állás mellett nem tudok velük egyenként értekezni. Úgyhogy készül egy ingyenesen letölthető online kiadvány a legalapvetőbb információkkal. Aztán pedig szerzőtársammal, az akvapóniával kísérletező első magyarral, Peley Árpáddal kiadunk egy laikusoknak szóló kézikönyvet, hogy az otthonukban is megépíthessék a rendszert.

Persze arra is van ötlete a debreceni édesapának, mit kezdhetnének az akvapóniával az őt megkereső iskolák. Táskaméretű legóvázra építhetnék a tartályt, a halas medencében legóbúvárok meg játék tengeralattjárók úsznának, és kábé három guppi látná el trágyával a növényeket. Egy ilyen mesevilágban úgy megtanulnák a gyerekek ezt az önfenntartó folyamatot, hogy otthon ők magyaráznák el a szüleiknek.

Hagyni kéne, hogy megtörténjen

Ugyanakkor azt is elengedhetetlenül fontosnak tartja Gönczi Péter, hogy egyetemi kutatás indulhasson Magyarországon az „akvapónia plusz passzív szolár szisztéma” témakörben, amelyet egyelőre nem üzleti vállalkozásként, hanem bárki számára hozzáférhető „open source” technológiaként népszerűsít. Ugyanakkor hatalmas gazdasági lehetőséget lát ebben az eljárásban, amelyet bármikor megvalósíthatnának ipari méretekben. Ehhez az egyetemeken minden erőforrás adott, és ott vannak a kutatók is.

– Igaz, hogy az ő fejükben sokszor nem állnak össze a lehetőségek. De ez nem az ő hibájuk, hanem a rendszeré: a Magyarországon bevezetett porosz oktatással mesterségesen szétválasztották a tudományterületeket. Kevesen látnak túl a sajátjukon. Viszont a napokban a Debreceni Egyetemen sikerült megalapítani egy olyan kutatócsoportot, amelyben szinte az összes természettudományos karnak ott ülnek a „csúcsfejei”: halas, zöldséges, hidrobiológus, ökológus, gépész, építész. Magánerőből ezt nem sikerült elérnem, a média segített.

Az egyik legfontosabb, amit szeretne bebizonyítani az online marketinges, hogy a módszerével termesztett zöldségek teljes tápértékűek. Tisztában van vele, hogy nála sokkal képzettebb szakemberek dolgoznak majd a munkacsoportban, és nehézségekkel is számol.

– Komoly szemléletváltásra lesz szükség. Hogy például a kártevő a rendszer része és nem az ellensége. Nem zárhatjuk be a kísérletben részt vevő összes üvegházat, csak azért, hogy környezeti hatások ne befolyásolhassák a kutatási eredményeket. Épp a környezetről van szó! Nem „megcsinálnunk” kéne a természetet, hanem hagyni, hogy megtörténjen.

Hallatszottak más szkeptikus hangok is, amelyek a vegyszerlobbi támadásaitól féltették Gönczit. Ő viszont nem fél. Legfőbb ellenérdekeltjeit, a műtrágyagyártókat szerinte most sokkal jobban aggasztják a kőolajárak. Másrészt boldog lenne, ha tíz év alatt sikerülne elérniük, hogy a hazai növénytermesztésnek legalább a tíz százaléka vegyszermentes legyen. És ha ennek csak egy százalékát az akvapónia adná!

– Hasznosabb volna inkább azt tudatosítani magunkban, hogy milyen tápanyagszegény szemetet eszünk. Szóval ha mindenáron ellenségképet kell keresni, akkor a zölden leszedett, 3000 kilométert utazott, gázzal érlelt paradicsom legyen az!

(forrás: NOL)