Skip to main content

500-600 Ft/kg áron mit lehet kapni? Húst biztos nem. De párizsit, vagy ahogy a köznyelv nevezi; parizert igen. Persze ezzel bizonyára a többségnek nem mondtam újat, a legtöbben tisztában vannak vele, hogy az ilyen felvágottak csak hírből ismerik a húst. Vagy még onnan se. Górcső alá vettem hát az interneten található információkat, s megpróbálom bemutatni, hogy miből is van egy átlagos párizsi.

Először is, ami egyikből sem hiányozhat: vágóhídi bőr. Ez hulladéknak számít, mivel a bőripar nem tudja felhasználni (az állat levágása közben darabolódik). Van tehát jó sok (pl.) szarvasmarhából származó bőrhulladék, amit alaposan feldarálnak, emulgeálják, hogy ne legyen darabos.

A nagy kondér darált és simára kevert bőrbe kell még egy kis fehérje is, így öntenek bele albumint, amit a vágóhídon leölt állatok véréből vonnak ki.

Ezek után egy kis vágóhídi szalonna (háj) kerül az anyagba, valamint 2-3% hulladékhús is (a hulladékhús nem azt jelenti, hogy fogyasztásra nem alkalmas, csupán önállóan nem értékesíthetők, mivel senki nem venné meg). A kialakuló trutyit kell valami ami összefogja, így kerülnek a keverékbe a különböző stabilizátorok (egy rakás E...) valamint íz is kellene, szóval aromákat és ízfokozókat is használnak dögivel...

Az eredmény, egy általában finom valami, ami hústerméknek igazából nem nevezhető, de roppant olcsó és ahogy mondani szokás: 100%-os a feldolgozottságú. Semmi nem megy kárba... De az emberek esznek olyat, amit még a kutya is otthagy...

Nem kétséges tehát, hogy az ember mit is eszik, ha ezt a felvágottat választja. Sajnos azonban ma hazánkban az a megrögzött szokás, hogy a gyermekeknek, ha iskolába mennek, a szülők parizerrel megspékelt vajas kenyeret adnak, hisz olcsó, ugyanakkor laktató. Ugyanakkor senki nem gondolná, hogy a gyermek szervezete naponta, vagy hetente mekkora utánpótlást kap olyan vegyszerekből, mely később különböző betegségek kialakulásához vezethet. A sok adalék közül elég pl. az ízfokozók közül idegméregként a nátrium-glutamátra utalni, mely az orvostudomány szerint egyéb betegségek mellett a rák egyik legfőbb okozója is. A különböző betegségek kialakulásáról itt lehet bővebben olvasni: http://www.candidainfo.hu/natrium-glutamat-e-621-hatasa-az-idegrendszerre

Akit egyébként teljes részletességében is érdekel, mi is van pontosan a párizsiben, kattintson ide: http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090818/parizer_parizsi_tartalom_minoseg_kerdesek_es_valaszok?pc=1

De mi is a párizsi eredete?

Az orosz ok, azaz a "doktorkolbász", avagy az orosz párizsi...

Az itthon is népélelmezési cikknek számító párizsinak szerte a világon vannak rokonai, természetesen kisebb-nagyobb eltérésekkel: ilyenek a német Lyoner/Fleischwurst (a francia cervelas mintájára), a Pariser a sógoréknál, az olasz mortadella, az amerikai bologna sausage (baloney) és a szovjet-orosz „doktorkolbász” (докторская колбаса). Vizsgáljuk hát meg a párizsikultúra keleti szegmensét!

A magyar párizsi, sokak elképzelésével ellentétben nem a szocializmus terméke, hanem valójában – nevének megfelelően – a "franciák „ajándéka” volt még a századelőn, s meglehetősen elit hidegkonyhai készítménynek számított: bikahús pépesítésével és főzésével készítették, domináns ízét a máig is kötelezőnek számító összetevő, a fehérbors adta. A sertéshús olcsóbbá válásával a hatvanas években megindul nagyipari gyártása (s ezzel együtt némi minőségromlás is), így avanzsálva népélelmezési cikké a korábbi ínyencség.

Az orosz párizsi elnevezése ugyancsak beszédes, hisz diétás terméknek szánták azok számára, akik korábban hosszas éhezést voltak kénytelenek elszenvedni: „…azon betegek számára, akik egészségi állapota a polgárháború és a cári despotizmus következtében megrendült.” (A kolbász természetesen egy leiterjakab, hisz az orosz колбаса szó gyűjtőfogalom, inkább felvágottnak fordítandó.) Gyártását 1936-tól kezdték, tehát az eredeti célcsoportnak még jó 16 évet kellett rá várnia (ebbe az időszakba pedig, sajnos, beleesett az 1932-33-as nagy éhínség is), s valójában csak a II. világháború alatt és után töltötte be eredetileg elgondolt szerepét. Minden valószínűség szerint orosz földön is ismert volt a francia előd, ennek ellenére a „doktorkolbász” jellegzetesen szovjet, népélelmezési termékként él a köztudatban, kiváltképp az egykori ázsiai tagköztársaságokban.

Bár fix receptúráról nem beszélhetünk sem a magyar, sem az orosz készítmény esetében sem, összetételét tekintve a „doktorkolbász” a következőkben tér(het) el a magyar standard párizsitól: tartalmaz tojást, zsírtalanított tejet, ugyanakkor nem lehet benne szójafehérje és keményítő. Ami viszont még meglepőbb, hogy árát tekintve nyugati testvéreivel vethető össze, tehát a hazai prémium termékek szintjét veri. Ennek ellenére, a magyar szemmel meglehetősen borsos árú felvágottak közül a krakkói kolbász mellett még mindig az egyik legolcsóbban beszerezhető (és általában fogyasztható) felvágott az orosz boltokban. Persze sok fajtája és utánzata van, hiába, a tanulópénzt meg kell fizetni.

Forrás: http://magyarasztal.blog.hu/2009/04/14/mibol_van_a_parizsi

Forrás: http://oroszok.postr.hu/doktorkolbasz-avagy-az-orosz-parizsi

TOP 5