Sok tekintetben azonos tényezők gátolják a kelet-közép-európai országok megújuló piacainak fejlődését, állapítja meg egy nemrég elkészült tanulmány. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) és a Cambridge Programme for Sustainability Leadership (CPSL) közösen készített kiadványa Magyarország mellett Csehország, Románia és Bulgária megújuló energia piacát vette górcső alá.

A kelet-közép-európai megújuló piacban rejlő lehetőségeket, illetve a beruházásokat hátráltató tényezők feltérképezését célzó tanulmány elkészítésének gondolata Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter és Gregory Baker brit energetikai államtitkár tavaly októberi találkozóján merült fel. A REKK és a CPSL ezt követően kezdett bele a feladat megvalósításába, jó néhány más iparági szervezet bevonásával. A tanulmány négy KKE-i ország zöldpiaci fejlődését térképezte fel, és ezek alapján állapította meg a régióra megújuló energetikai beruházásait leginkább gátló tényezőket.

Összességében elmondható, hogy a régió országaiban igen jelentős a szabályozási kockázat, sokszor kiszámíthatatlan a jogszabályok alakulása, illetve azok tartóssága is megkérdőjelezhető. Sok esetben jellemző a ciklikusság, vagyis először egy igen attraktív támogatási rendszert vezetnek be, majd ezt követően a túlzott mértékű projektfejlesztések láttán hamar belenyúlnak a rendszerbe, és visszavágják a támogatásokat. Habár Európa nyugati részén is történt ilyen, a KKE-i régióban sem ismeretlen a visszamenőleges jogalkotás, amely értelemszerűen igen nagy mértékben veti vissza a befektetői bizalmat a régió, illetve az adott ország iránt.

A legtöbb KKE-i országban ugyancsak komoly problémát jelent az engedélyezés témaköre. Az engedélyezési eljárás többnyire túlságosan bonyolult, a fejlesztőknek sok hivatalon kell keresztülvinniük a projekteket. A legtöbb országban nagy átfutási idővel dolgoznak az érintett hivatalok, egyes zöld projektek esetében akár éves nagyságrendre is szükség lehet, míg az összes engedélyt sikerül beszerezni, ami így értelemszerűen komoly költségtényezőt is jelent a fejlesztők számára.

A szabályozási környezet bizonytalansága, hosszú távú kiszámíthatóságának hiánya természetesen a finanszírozási feltételekben is megmutatkozik. A gazdasági válság okozta forrásszűkét a szabályozási bizonytalanságok sajnálatosan elmélyítik. A régióval kapcsolatos befektetői vélemény az, hogy a KKE zöld szektora az OECD-átlagnál magasabb kockázatokat képvisel, miközben megtérülési mutatóiban csak az OECD-átlag szintjét hozza. Ezért sok befektető inkább a régiónál kockázatosabb országba viszi a pénzét, ahol viszont ezzel arányosan magasabb hozamra is számíthat. A dokumentum ajánlást tesz a jól megtervezett és fenntartható megújuló-ösztönzési rendszer kidolgozására, illetve a kockázatok csökkentése érdekében a magán- és a közszféra jobb együttműködésére, adott esetben közös tulajdonú projektek fejlesztésére.

Szintén a megújuló energetikai befektetések felgyorsulását akadályozza a térség lakosainak alacsonyabb jövedelme, ami értelemszerűen növeli a fogyasztók árérzékenységét. Ebből fakadóan sok országban hiányzik a megfelelő kormányzati szándék a jelenleg még drágább megújulók szélesebb körű elterjesztésére, nem egy nemzeti támogatási rendszer csak az uniós vállalások teljesítésének mértékéig számol a megújuló energiaforrások dotálásával.

Az európai országok jelenlegi finanszírozó-képességéből adódik, hogy egyre inkább felértékelődik a magántőke, a magánszektor szerepe a megújuló beruházások terén. Új finanszírozási megoldásokat, új forrásokat kell becsatolni erre a területre. A dokumentum példaként említi azt a Nyugat-Európában már megindult gyakorlatot, hogy biztosítótársaságok, nyugdíjalapok vásárolják be magukat megújuló erőművekbe.

Ugyancsak nem segíti a megújulók elterjedését, hogy KKE -ban szinte kivétel nélkül nagy állami vállalatok dominálják a nemzeti árampiacokat, amelyek működése főként a hagyományos erőművi technológiákhoz kötődik, és kevésbé mutatnak érdeklődést a kisebb méretű zöld erőművi termelés iránt.

A tanulmány megállapításai szerint a szabályozási és finanszírozási problémák mellett a hálózati infrastruktúra állapota jelenti a legnagyobb akadályt a zöld erőművi fejlesztések előtt. A hálózatok rugalmatlansága sok esetben gátolja az új kapacitások hálózatra csatlakozását. A dokumentum ajánlása szerint az előttünk álló időszakban sokkal több figyelmet és forrást kell biztosítani a hálózatok fejlesztésére, és érdekeltté kell tenni a hálózati társaságokat az új zöld kapacitások befogadására. Jelenleg van olyan szabályozási rezsim a régióban, amely gyakorlatilag ellenérdekeltté teszi a hálózati cégeket ebben.

A KKE-i országok számára összességében előnyösebb lenne, ha sokkal nagyobb együttműködést mutatnák az árampiaci tevékenységeik során. A már elindult piac-összekapcsolási folyamatok mindenképpen előnyösek a térség zöld befektetései tekintetében. A regionális összefogás segítené az olyan nagy pénzügyi befektetők, mint az EIB vagy az EBRD megjelenését is, amelyek jelenleg csak mérsékelten képesek forrást biztosítani a kisebb, nemzeti projektekre.

Fotó: http://www.conservativedailynews.com/2011/11/obamas-failed-green-energy-policy/

Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/zold_energia/mitol_nem_eleg_zold_regios_sajatossagok_a_megujulo_piacon.167419.html

TOP 5