Skip to main content

A pókfonál enyhén szólva is lenyűgöző dolog. A szakítószilárdsága arányaiban megközelíti az acélét, miközben sűrűsége csak egyötöde hozzá képest, és szívósabb még a Kevlar-nál is, pedig közel a másfélszeresére nyújtható anélkül, hogy elszakadna. És ha még ez sem lenne elég, jelen állás szerint az anyag genetikailag fejlesztett változata felhasználható lesz a gének emberi sejtekbe juttatására. (Aiolus News)

A génterápia kísérleti területein a gyógyászati géneket problematikus sejtekbe juttatják, melyek aztán átalakulva újra normális működést produkálnak. Jellemzően vírusokat használnak a gének testen belüli szállítására, és bár felmerültek kétségek a módszer biztonságosságát illetően, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a biokompatibilis selyem fehérjéket évtizedek óta használják az orvostudomány különböző területein.

A David Kaplan, a Tufts Egyetem professzora által vezetett tudóscsoport úgy módosított pókselyem fehérjéket, hogy azok kizárólag beteg sejtekbe jussanak el, valamint tartalmazzák azt a gént, amely a szentjánosbogarak izzásáért felelős. A laboratóriumi tesztek során mellrák-sejtekkel beoltott egereket vizsgáltak. Ebben a szituációban a selyem proteinek rákapcsolódtak a sejtekre, és beléjük juttatták az izzást okozó gének örökítő anyagát, anélkül, hogy ártottak volna az állatoknak. Speciális eszközök segítségével a kutatóknak sikerült bemérniük az izzás fényét, melyből megtudhatták, hogy célba értek a fehérjék.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták a Bioconjugate Chemistry című lapban.

(Forrás: Aiolus News / Energiacentrum.com)

TOP 5